Kezdőlap

Posztfrontális zivataros helyzet szupercellákkal 2013. május 20-án

2013. május 20-án az előző nap átvonult hidegfront mögött már több fokkal hűvösebb, de még mindig labilis levegő tartózkodott felettünk.
Emellett egy összeáramlási zóna is kialakult a térségben, mely már a késő délelőtti órákban elősegítette a zivatarok keletkezését. A délelőtt
első fele még felhős idővel telt, majd ezt követően kisütött a nap, és a hőmérséklet elérte a 18 fokot. A napsütés hatására azonban hamar
erőteljes gomolyfelhő-képződés indult meg (1. kép). Fél 12 előtt Egyházasrádóctól nyugatra egy jókora gomolytömb fejlődött ki,
melyből nemsokára már csapadékhullás, illetve dörgés-villámlás kezdődött (2-3. kép). A lassú mozgású zivatar nem sokkal 12 óra előtt
érte el a falut, és kb. 40-45 perc alatt vonult át felettünk. Eközben változó intenzitású, rövid időre felhőszakadás-szerű záporeső volt jellemző,
melybe időnként borsó nagyságú jégeső is keveredett (4. kép), a zivatartevékenység viszont viszonylag ritkás volt. A zivatarból összesen
10,5 mm csapadék hullott. A zivatargóc 1 órára elvonult kelet felé, miközben szupercellává fejődött, és így a Bakonyig eljutva egészen fél 5-ig
életben marad. Egyházasrádócról a távolodó cellán már sejthetőek voltak szupercellás jegyek (5-6. kép). A faluban a zivatar mögött 13 fokig
esett vissza a hőmérséklet, de miután újra kisütött a nap, visszamelegedett a levegő. 14 óra körül újabb zivatarok érték el a térséget,
melyek közül egy átmenetileg szupercellás jegyeket is hordozott, de meglehetősen rövid ideig élt, és végül még a falu előtt feloszlott (7-8. kép).

Ezt követően egy-két órás száraz, napos idő következett, mely során a hőmérséklet 20 fokig emelkedett. Ausztriában, Graz-tól keletre azonban
egy erőteljes, szupercellává fejlődő zivatar alakult ki, amely kelet felé mozogva 5 óra körül elérte a nyugati határt. Ekkor már Egyházasrádócról
is remekül megfigyelhető volt a közeledő, klasszikus szupercella, ráadásul időközben egy kisebb LP szupercella is kifejlődött tőle délre (a képen balra),
melynek falfelhője az eredeti cella falfelhőjét is szipkázta magába (9-10. kép). Egyházasrádócot az északabbi cella vette célba, mely mindvégig megőrizte
látványos struktúráját (11-13. kép). A góc fél 6 után közelítette meg a falut, és ekkorra már zömökebb, lencseszerű feláramlási alapot alakított ki,
tépett jellegű falfelhővel (14-15. kép). A közeledő cellákat végig aktív zivatartevékenység jellemezte, és ez átvonulásuk alatt is csak kis mértékben
gyengült. A csapadékhullás háromnegyed 6-kor kezdődött meg, és vele együtt átmenetileg megélénkült a szél is. A záporeső időnként közel intenzív volt,
és a vihar közepén 1-2 percig 1,5-2 cm-es átmérőjű jégeső is hullott (16-17. kép). A zivatar azonban 5 mm csapadékot eredményezve gyorsan
továbbállt, így 6 óra után meg is szűnt az eső, kisütött a nap és kelet felé szivárvány jelent meg (18-20. kép). Ekkorra azonban a falu felett átvonult
északi góc már legyengült és rövidesen fel is oszlott, így a délebbi szupercella vette át a domináns szerepet. Ez a kora délutáni szupercellához
hasonlóan ismét elérte a Bakony térségét (21-22. kép Hérincs Fanni fotói), és végül csak 20 óra körül oszlott fel ott.