Kezdőlap

 

Jellegzetes szupercella útvonalak Vas megyében

1.   Bevezetés

2.   Északnyugati áramlású időjárási helyzet

2.1.   2010. március 1.

2010 februárjának utolsó napjaiban egy erőteljes, gyorsan mozgó mérsékelt övi ciklon alakult ki a Kanári-szigetektől északnyugatra, mely 27-én az Ibériai-félsziget, 28-án pedig már Németország fölé helyeződött. A ciklon előoldalán határozott délnyugati széllel igen enyhe levegő áramlott Dél- és Közép-Európába, a hátoldalán ugyanakkor Skandinávia térségéből sarkvidéki eredetű hideg levegő indult meg dél felé. Az időközben a balti térség fölé helyeződő és gyengülni kezdő ciklon hideg-okklúziós frontja 1-jére virradó éjszaka áthaladt Magyarország felett (1. ábra), de az Alpok hatása miatt jelentősen lelassult a mozgása, illetve a hideg levegő is csak később kezdett el beszivárogni a térségünkbe. Az északnyugati áramlás pedig az Alpokalján főnös hatást eredményezett, melynek köszönhetően 16 fok köré melegedett fel a levegő.

1. ábra - Az európai szinoptikai helyzet 2010. március 1-jén 18 UTC-kor

A hidegfront mögött labilis levegő áramlott fölénk, melynek köszönhetően az északnyugati, északi országrészben már délután is kialakultak záporok, néhol jégdarával és zivatartevékenységgel kísérve. A kora esti órákban a Kőszegi-hegység keleti oldalán erőteljes gomolyfelhő-képződés indult meg, és a térségben egy összeáramlási vonal is kialakult. E mentén kezdetben kisebb záporok alakultak csak ki, nem sokkal este 8 óra után azonban egy, a korábbiaknál jóval erősebb zivatargóc fejlődött ki Kőszeg közelében. A zivatar délkelet felé haladva szupercellává fejlődött, és a megyén végighaladva tovább növelte erejét (2. ábra).

2.ábra - A szupercella haladása egymásra illesztett radarképekkel szemléltetve

A vihart útja során sokfelé kísérte jégdara és jégeső, helyenként több cm vastag rétegben felhalmozódtak a jellemzően borsó, cseresznye nagyságú jégszemek. Mindeközben a zivatart aktív zivatartevékenység jellemezte. A szupercella a késő esti órákban már a Balatont is megközelítette, ott azonban hamarosan legyengült, majd feloszlott. A szupercella felhőzete részben megfigyelhető volt Egyházasrádócról is. Már a kora esti órákban magasba törő, megdőlt gomolyfelhők alakultak ki észak felé, melyek jelezték a nagy szélnyírást és labilitást, a szupercella felhőzetét pedig gyakran megvilágították a villámok (3. ábra).

3. ábra - Esti gomolyfelhősödés és a szupercella felhőzete Egyházasrádócról fotózva

2.2.   2010. május 25.

2010 május 25-én Észak-Európa felett egy többközéppontú ciklon helyezkedett el, melynek fő hidegfrontja egészen Közép-Európáig nyúlt. A front lassú mozgása révén azonban megakadt az Alpok térségében, és behullámozva összekapcsolódott az Ibériai-félszigettől északra található sekély ciklonnal (4. ábra). Hazánk végig a hullámzó front előoldalán helyezkedett el, ahol meleg, nagy nedvességtartalmú és labilis levegő alakította az időjárást. Így nap mint nap kialakultak záporok, zivatarok, többször szervezett formában, és a fennálló nagy szélnyírás kedvezett a szupercellákhoz is.

4. ábra - Az európai szinoptikai helyzet 2010. május 25-én 12 UTC-kor

25-én a magasban északnyugati áramlás volt, míg a talaj közelében nyugati, délnyugati szél dominált. Kisebb csapadékgócok már a reggeli, délelőtti órákban is előfordultak, de a szervezett és erőteljes konvekció csak a déli óráktól kezdődött meg. Ekkor a Kőszegi-hegységtől északra egy gyorsan kifejlődő zivatargóc jelent meg a radarképeken, mely hamar szupercellává erősödött, és ketté is vált. A bal oldali tagja ezt követően rövidesen feloszlott, a jobb oldali tag azonban megerősödött, és délkelet felé haladva hosszú utat tett meg, egészen a Balatonig eljutott (5. ábra).

5. ábra - A szupercella haladása egymásra illesztett radarképekkel szemléltetve

A szupercella előtt kevés volt a felhőzet, így nyugatról jól meg lehetett figyelni a fejlődését, haladását. Szombathelyről nézve délután 2 óra körül még kevésbé volt fejlett. Az erős magassági szél rendre elfújta a kialakuló üllőjét, ugyanakkor a nyugati oldalán folyamatosan erős gomolyfelhő-képződés zajlott. Nem sokkal később, már Balogunyomból nézve láthatóvá vált a szupercella teljes struktúrája, a fő feláramlási toronnyal és az elnyíródó üllővel (6. ábra). A szupercellából gyors mozgása folytán sehol sem hullott jelentősebb csapadék. (Később, a délutáni órákban újabb szupercellák érték el az országot északnyugat felől, de ezek elkerülték Vas megyét.)

6. ábra - A szupercella magasba törő gomolytornyai, majd a teljes felhőzete

2.3.   2012. május 31.

2012 májusának végén észak felől egy hidegfront érte el Európát, mely a következő napokban csak lassan haladt dél fel. A frontzónán 29-én egy önálló peremciklon képződött a balti térség felett, mely ezt követően északkelet felé haladt. A ciklon hosszan elnyúló hidegfrontja eközben elérte Közép-Európát, de részben összekapcsolódott az Atlanti-óceán felett örvénylő ciklonnal, és rajta a Kárpátoktól Angliáig húzódva több hullám képződött (7. ábra).

7. ábra - Az európai szinoptikai helyzet 2012. május 31-én 12 UTC-kor

A front előtti nedves, labilis levegőben már előző nap is előfordultak záporok, zivatarok, a szervezettebb konvekció azonban 31-én jelentkezett. Az áramlás iránya a talaj közelében és a magasban is északnyugati volt jellemző, de utóbbi 31-én kissé erősebbé vált, mely lehetővé tette a szupercellához szükséges szélnyírás létrejöttét. A délelőtti órákban Vas megyében erősebben felhős és többé-kevésbé napos időszakok váltakoztak, de csapadék még nem alakult ki. Az első záporok és zivatarok a déli órákban pattantak ki, majd délután 1 óra körül az egyik osztrák zivatargóc a Kőszegi-hegységtől délnyugatra szupercellává fejlődött. A zivatar az északnyugati áramlásból kissé jobbra kitérve Pornóapátinál lépett be az országba, majd később Körmendet is érintette, mielőtt legyengült (8. ábra).

8. ábra - A szupercella haladása egymásra illesztett radarképekkel szemléltetve

A szupercellát Egyházasrádócról remekül végig lehetett követni. A cellában jól elkülönült a fel- és leáramlási szektor, és időszakosan erőteljes leáramlások (downburst-ök) alakultak ki a csapadékzóna szélénél (9. ábra). A falut csak az üllőfelhőzetéből hulló gyenge csapadék érintette, ugyanakkor a határ mentén, Körmend közelében jégeső is hullott a zivatarból.

9. ábra - A szupercella lencseszerű, kerek feláramlási alapja, mögötte-mellette a markáns csapadéksávokkal

3.   Nyugati áramlású időjárási helyzet

3.1.   2011. május 14.

2011. május 14-én a Brit-szigetek és a Skandináv félsziget között örvénylő mérsékelt övi ciklon közeledő hidegfrontja, illetve az előterében Közép-Európában kialakuló sekély ciklonális mező alakították az időjárást (10. ábra). Ebben az áramlási rendszerben délnyugat felől enyhe, labilis levegő áramlott fölénk. A talaj közeli déli, délnyugati szél mellett ugyanakkor a magasban egyre erőteljesebbé vált a nyugatias áramlás a front előtt.

10. ábra - Az európai szinoptikai helyzet 2011. május 14-én 12 UTC-kor

Vas megyében kezdetben nyugodt idő volt, de délután már elérte egy-egy zápor a határvidék térségét Ausztria felől. Nem sokkal délután 3 óra után azonban Graz környékén egy kisebb csapadékgóc alakult ki, mely szupercellává fejlődött és kelet felé indult meg. Az eredeti góc kétszer is kettévált, de míg a jobb oldali tagja végig megmaradt és erős volt, a bal oldali tagok hamar feloszlottak. A jobb oldali tag Pornóapátinál lépett be Vas megyébe, de ezzel együtt a korábbi északnyugat-magyarországi zivatarok kifutószele is elérte a térséget. Ez pedig alávágta a szupercella beáramlását, így az végül hamar feloszlott. A zivatargóc Egyházasrádócról ideális szögben, délkelet felől nézve látszott, így az összes strukturális jegyet meg lehetett figyelni (11. ábra).

11. ábra - A szupercella felhőzete, gyengülőben lévő falfelhője és csapadéksávjai

3.2.   2013. május 20.

2013. május 19-én délnyugat felől egy hidegfront haladt keresztül Magyarországon, sokfelé (így Vas megyében is) zivatarokat okozva. A fronthoz kapcsolódó ciklon ezzel együtt északabbra helyeződött, kezdetben ugyanis a mediterrán térségben helyezkedett el, de 20-án már elérte Dánia térségét (12. ábra). Ennek köszönhetően hazánkban Vas megyében a talaj közelében nyugatias, míg a magasban erős délnyugati áramlás volt jellemző, mely jelentős szélnyírást idézett elő, illetve a front mögött még kellően labilis maradt a levegő.

12. ábra - Az európai szinoptikai helyzet 2013. május 20-án 12 UTC-kor

Az erőteljes gomolyfelhősödésből már délután 1 óra körül kialakult egy szupercellás zivatar Vasvártól északra (melynek kezdeménye Egyházasrádócon is átvonult közepes záporesőt és benne időszakosan borsó nagyságú jégesőt okozva), de ez bő egy óra alatt elhagyta a megyét kelet felé. Ausztriában azonban nem sokkal 3 óra után egy újabb szupercella keletkezett Graz közelében, mely szintén kelet felé mozogva 5 órára megközelítette a nyugati határszélt. A szupercella központi része nem sokkal fél 6 előtt lépett be a megyébe, majd lassan mozogva 7 óra körül hagyta el azt (13. ábra). Eközben azonban egy átalakuláson ment át, ugyanis még a határ közelében az eredeti cellától délre egy másik, szupercellás zivatargóc is kifejlődött. Ez elszívta a labilitást a másik cella elől, így az időközben feloszlott, és már a friss tag vette át a központi szerepet.

13. ábra - A szupercella haladása egymásra illesztett radarképekkel szemléltetve

A szupercellák Egyházasrádócról kitűnően végigkövethetőek voltak, sőt az északabbi tag el is érte a falut, mielőtt feloszlott volna. Kezdetben még ez utóbbi volt a domináns, hosszal elnyúló beáramlási felhőzetű, klasszikus karakterisztikájú szupercella volt markáns csapadéksávokkal (időről időre downburst-öket is meg lehetett figyelni), míg a másik zömökebb beáramlási felhőzettel és LP karakterisztikával rendelkezett (14. ábra). A falut megközelítve már az északabbi cella is zömökebb lett, tépett jellegű falfelhővel és lencseszerű beáramlási alappal (15. ábra). A zivatarból átvonulása alatt közepes intenzitású záporeső hullott, a végén rövid ideig meggy nagyságú jéggel.

14. ábra - A távoli szupercellák még Egyházasrádóctól távol

15. ábra - Az északabbi szupercella Egyházasrádóc határában

3.3.   2013. június 22.

2013. június 22-ére virradóan egy, a Skandináv-félsziget felett elhelyezkedő, gyengülőben lévő mérsékelt övi ciklon gyenge hidegfrontja érte el hazánkat északnyugat felől. A front a Kárpát-medencében hullámot vetett és lelassult, mögötte azonban Vas megyében a talaj közelében északira fordult az áramlás. Nyugat-Európa felől ugyanakkor egy másik, erőteljes mérsékelt övi ciklon közeledett, mely hatására a magasban délnyugati maradt az áramlás (16. ábra).

16. ábra - Az európai szinoptikai helyzet 2013. június 22-én 12 UTC-kor

A hidegfront átvonulása Vas megyében eseménytelenül zajlott, de a keleti országrészben többfelé okozott zivatarokat. A visszahullámzó front mentén azonban délután Ausztriában erőteljes zivatarok alakultak ki, melyek közül az egyik Graz közelében szupercellává fejlődött. A szupercella kezdetben az erősségétől függően kelet, a gyengébb állapotaiban átmenetileg kissé északkelet felé haladt. A zivatar délután 6 óra körül közelítette meg a határt, és ezt követően erejét megtartva nyugat-keleti irányú mozgással haladt keresztül a megyén (17. ábra). Útja során sokfelé okozott jégverést, egyes helyeken 3-5 cm-es átmérőjű jégdarabok is hullottak belőle.

17. ábra - A szupercella haladása egymásra illesztett radarképekkel szemléltetve

A szupercella kezdetben Egyházasrádóc felé közeledett, de a gyengébb állapotaiban bekövetkező északabbra tolódása miatt végül a Szombathely-Sárvár-Celldömölk útvonalon haladt végig. A faluból így a délkeleti, beáramlási oldaláról lehetett végigkövetni a szupercellát. Kezdetben csak az összefüggő zivatarfelhőzet látszott, de a határt átlépve már feltűnt a szárnyfelhőtorony és a hozzá kapcsolódó hátoldali leáramlás kifutófelhőzete. E mögött ekkor egy erőteljes downburst is látszott (18. ábra). A kifutófelhő rövidesen elérte a falut is, és mögötte erős szél támadt, de csapadék nem hullott.

18. ábra - A szupercella markáns leáramlása a hátoldali leáramlás kifutófelhőzetével

4.   Nyugati-északnyugati áramlású időjárási helyzet

4.1.   2009. május 22.

2009. május 22-én nyugat felől egy hidegfront közeledett felénk. A front azonban az Alpokat elérve hullámot vetett, és előtte egy sekély ciklonális terület alakult ki térségünkben (19. ábra). Ennek következtében Vas megy nagy részén már a kora délelőtti órákban északkeletire, keletire fordult a szél. A front előtt azonban még több-kevesebb napsütés is előfordult, és jelentős labilitás halmozódott fel a légkörben.

19. ábra - Az európai szinoptikai helyzet 2009. május 22-én 12 UTC-kor

A déli órákban Graz környékén egy erősebb zivatar alakult ki, mely később szupercellává fejlődött. Ez eleinte keleties irányba haladt, de kiérve az Alpok védelméből az északkeleti széllel találkozva fokozatosan kelet-délkeleti irányba fordult. A cella negyed 4 körül lépett be az országba Szentgotthárd térségében, majd a Balaton nyugati medencéje felé vezetett tovább az útja, végül Somogy megye északi részén oszlott fel. A szupercellát különösen Vas és Zala megyében 2-3 cm átmérőjű jégeső és heves szélrohamok kísérték. A vihar Egyházasrádóctól távol haladt el, de a legközelebbi időszakában így is meg lehetett figyelni a feláramlási alapját a markánsan elkülönülő csapadékos és csapadékmentes területekkel, illetve később a terebélyes üllőjének hátsó felét látványos felhőalakzatokkal (20. ábra). Késő délután a megérkező hidegfront újabb zivatarokat generált, de ezek már multicellásak voltak és hamar egybeolvastak egy nagyobb rendszerré.

20. ábra - A szupercella távolról látható struktúrája, és később az üllője

4.2.   2012. július 9.

2011. július 9-én egy meglehetősen összetett szinoptikus helyzet alakult ki térségünkben. Nyugat felől egy skandináv ciklon gyenge hidegfrontja közeledett, de ez az Alpok térségében jelentősen lelassult és behullámzott. Egy északkelet-európai ciklonhoz csatlakozva azonban hazánk felett itt kialakult egy hidegfronti hullám, melynek köszönhetően térségünkben már északias irányúra fordult a szél, és kissé hűvösebb levegő áramlott fölénk (21. ábra). A levegő nedvességtartalma és labilitása azonban magas maradt, illetve a nyugatról közeledő hidegfront magassági áramlási rendszere a kellő szélnyírást is biztosította.

21. ábra - Az európai szinoptikai helyzet 2012. július 9-én 12 UTC-kor

Az Alpok térségében a kora délutáni órákban kezdődött meg az erőteljes gomolyfelhő-képződés, és a délután derekára kialakultak az első erősebb zivatargócok. Ezek közül kettő egymás után haladó szupercellává fejlődött. Az elülső cella kezdetben keleties irányba haladt, éppen Egyházasrádóc térsége felé. Az Alpok szélárnyékából kiérve viszont a talaj közeli északkeleti szél hatására lassanként enyhén délkeleti irányba fordult, így Szentgotthárd közelében lépett be az országba 7 óra körül, majd Körmendtől délre haladt el (22. ábra). 8 óra körül azonban gyengülni kezdett, majd rövid időn belül feloszlott. Útja során heves záporesőről és jégesőről is érkezett jelentés.

22. ábra - A szupercella haladása egymásra illesztett radarképekkel szemléltetve

A szupercella előtt kevés volt a takarófelhőzet, így az elvonulása Egyházasrádócról is jól végigkövethető volt. Kezdetben egy hosszan elnyúló, határozott feláramlási alap volt megfigyelhető, és a csapadék többsége az előoldali leáramlásból hullott. Később azonban a feláramlási alap zömökebb, lencseszerű struktúrát vett fel, és a szupercella határozottabban klasszikus, rövid ideig már-már HP jegyeket mutatott (23. ábra). A csapadék végül teljesen elkerülte a falut, de a szupercellából sok dörgést lehetett hallani. A hidegfrontból éjszaka viszont már itt is előfordult záporeső, néhány távoli dörgés kíséretében.

23. ábra - A közeledő szupercella felhőzete és csapadéksávjai

5.   Délnyugati áramlású időjárási helyzet

5.1.   2008. augusztus 15. (reggel)

2008. augusztus 15-én északnyugat felől egy észak-európai ciklon hosszan elnyúló, hullámzó hidegfrontja közeledett. A fronton a kisebb hullámok mellett az Adriai-tenger északi része felett egy sekély mediterrán ciklon is kialakult (24. ábra). Ezen áramlási helyzetben délnyugat felől nedves és labilis levegő érkezett fölénk, már az éjszakai óráktól. Emellett a szélnyírás is végig elegendő volt szupercellák kialakulásához. (Ezen időjárási helyzet kora reggel és este, éjszaka is produkált szupercellákat, de az eltérő haladási irány miatt az utóbbiak a 6.1. alfejezetben szerepelnek.)

24. ábra - Az európai szinoptikai helyzet 2008. augusztus 15-én 6 UTC-kor

Az éjszakai órákban a front mentén Ausztriában zivatarok alakultak ki, melyek közül több szupercellává fejlődött. Az egyik, szupercellákat is tartalmazó zivatartömb kora reggelre megközelítette a határt délnyugat felől. A legdélebbi tag maradt tartósan életben, mely 6 óra körül Pornóapáti térségében lépte át a határt, majd Szombathely irányába haladt tovább \(25. ábra). A várost elérve azonban már gyengülni kezdett a szupercella, majd nem sokkal később fel is oszlott. Az erős intenzitású csapadék mellett Torony térségében jégeső is hullott belőle.

25. ábra - A szupercella haladása egymásra illesztett radarképekkel szemléltetve

A szupercella Egyházasrádóctól északnyugatra haladt el, így a beáramlási oldalról lehetett végigkövetni. A szárnyfelhőtornyok felhősávjai miatt azonban kezdetben csak a fő feláramlási torony és a terebélyes üllő látszott. Később viszont megjelent a markáns, lesimult feláramlási alap is, majd később a teljes, megdőlt fő feláramlási torony (26. ábra). A helyzet külön érdekességét az adta, hogy a szupercella éppen napkelte körül érkezett, így igen látványos színekben pompázott. Szombathelyről pedig csodálatos falfelhő is megfigyelhető volt.

26. ábra - A szupercella feláramlási alapja és fő feláramlási tornya

5.2.2011. július 18.

2011. július 18-án egy, a Brit-szigetek térségében örvénylő ciklon hidegfrontja haladt át felettünk, mely hatására a talaj közelében északiasra fordult a légmozgás. A front azonban az Alpoktól délre hullámot vetett, és Észak-Olaszország felett egy sekély mediterrán ciklon képződött rajta (27. ábra). Ennek következtében délnyugat felől nagy nedvességtartalmú, labilis levegő áramlott fölénk, és az eltérős talaj közeli és magassági áramlás miatt a megfelelő mértékű szélnyírás is fennállt.

27. ábra - Az európai szinoptikai helyzet 20011. július 18-án 18 UTC-kor

A Szentgotthárd-Celldömölk útvonalon (Egyházasrádócot is érintve) már a reggeli órákban is áthaladt egy zápor, mely a radarképek alapján szupercella lehetett, vizuális jegyeket viszont nem lehetett megfigyelni. Ezt követően hosszú ideig nem alakultak ki újabb gócok a környéken, délután viszont Szlovéniában egy zivatartömb keletkezett, melyben egy szupercella is kifejlődött. Ez kissé gyengülve 7 óra körül érintette a megyét Szentgotthárdtól északra, majd viszonylag gyors mozgása révén kb. 30-40 perc múlva elérte Szombathely térségét. Innen a szupercella ismét megerősödve haladt tovább Győr irányába (28. ábra).

28. ábra - A szupercella haladása egymásra illesztett radarképekkel szemléltetve

A szupercella környezetében gyakorlatilag felhőtlen volt az ég,így Egyházasrádócról remekül végig lehetett követni, ahogy végigvonult északnyugati égbolton. A cella legszembetűnőbb jelensége a rendkívül hosszú szárnyfelhőtorony-sor volt, mely a szupercella központjától kb. 8-10 km-re nyúlt el dél felé. Ezt a struktúráját végig megtartotta, így a viszonylag távol elhaladó központ ellenére ez a felhősáv a falu fölött is áthaladt (29. ábra). A szupercellából néhány villámlás is látható volt, illetve egy-egy dörgést is lehetett hallani.

29. ábra - A szupercella és hosszan elnyúló szárnyfelhőtornyai a távolban és Egyházasrádóc közelében