Augusztus 16-án észak felől egy gyengülő hidegfront közelített meg minket. Az előterében még a napok óta felettünk lévő száraz, forró légtömeg alakította az időjárást, ezért délutánra 36 °C-ig emelkedett a hőmérséklet, a relatív páratartalom pedig 30 % alá csökkent. A magasabb szinteken ugyanakkor kissé nedvesebb léghullámok érkeztek, és a labilitás mértéke is nagyobb volt. Ezeknek köszönhetően már a késő délelőtti, déli óráktól megjelentek tornyos gomolyok az Keleti-Alpok és a Kőszegi-hegység térségében, melyekből délután 1-2 óra között záporok, zivatarok is kialakultak (1. kép). A gyenge szélnyírás és a száraz alsó légrétegek okán az egyes cellák nem éltek hosszú ideig és csak kis területeket érintettek, viszont a felforrósodott levegőben rendkívül gyorsan törtek magasba a gomolyok, és alakultak zivatarfelhővé (ezeket az erőteljes felmelegedés révén kialakuló konvektív gócokat nevezik hőzivatarnak). Így például a fél 3 körül Egyházasrádóctól északnyugatra, az osztrák határnál megjelenő gomolyoktoronyból kb. negyed óra alatt zivatar lett, majd az attól délkeletre 3 óra körül magasba törő gomolyokból szintén (2-3. kép). Ez utóbbi cella közelebb volt hozzánk, így több dörgés is hallható volt belőle. Nemsokára pedig a kifutószele is megérkezett, ami erőteljes gomolyfelhő-képződést indított meg felettünk és a környéken (4. kép). Így háromnegyed 4 körül a falu közelében is kialakultak gyenge záporok, 4 óra után délnyugat felé pedig egy zivatar is, amiből a korábbinál ritkábban, de hosszabb ideig dörgött (5. kép). A kifutófront mentén negyed 5 körül nem messze keletre egy különálló, nagyobb gomolytömb indult fejlődésnek (6. kép), ami szintén gyorsan zivatarrá fejlődött. Részben már a korábbi, kissé távolabbi celláknál is megfigyelhető volt, hogy csapadék eleinte elpárolgott a száraz levegő miatt, így már az első dörgések után kezdett csak jól látható csapadéksáv leereszkedni a felhőből. Ennél a cellánál, mivel közelebb helyezkedett el, jobban megfigyelhető volt ez a folyamat. A cellából 16:35 körül dörgött először, de ekkor még alig látszódtak talajt elérő csapadéksávok. 16:40 körül viszont megindult a jelentősebb csapadékhullás, ami 7-8 perc alatt markánssá vált (7-8. kép, az utóbbi Balogunyom határában készült). A zivatar java Egyházasrádóctól keletre vonult, ott néhol 10-15 mm körüli csapadék is hullhatott belőle, míg a falu keleti szélén csak 0,5 mm jött össze. Szombathelyről nézve 5 órára már terebélyes üllőt növesztett a zivatar, és körülötte újabb cellák is képződtek (9. kép), ám ezek már nem bizonyultak annyira erőteljesnek. Fél 6-ra az eredeti zivatargóc is legyengült, így megszűntek a dörgések. Időközben messzebb kelet felé még kialakult egy látványosabb, multicellás zivatar, ami a megye keleti határán végighaladva hosszabb ideig életben maradt, amint a vezető élén sorra új gócok képződtek (10-11. kép). Estére Vas vármegyében megszűnt a konvekció, és végül maga a hidegfront is eseménytelenül, csapadék nélkül vonult át felettünk, másnapra több fokos lehűlést hozva.