Az Apollo trópusi vihar komplex elemzése

Bevezetés:
Az Apollo ciklon (mely az olasz meteorológiai szolgálattól kapta a nevét) egy összetett és szokatlanul hosszú életű trópusi ciklon volt a Földközi-tenger középső részén, mely kétszer is (szub)trópusivá alakult. A légörvény erős trópusi viharként érte el legnagyobb intenzitását Szicíliától keletre október 29-én, és több hullámban kiadós esőzéseket okozott a szigeten és Olaszország déli részén, jelentős áradásokhoz vezetve. A ciklon útvonalát és erősségét az 1. ábra, valamint az 1. táblázat szemlélteti.

1. ábra - Az Apollo ciklon útvonala, illetve a különböző mérések alapján becsült szélerőssége és központi légnyomása

Nap / idő
[UTC]
Szélesség
[°É]
Hosszúság
[°K]
Központi
légnyomás
[hPa]
Átlagos
szélerősség
[km/h (csomó)]
Állapot
10.24. / 00:00 34,7 12,6 1010 55 (30) ciklonális mező
10.24. / 06:00 35,7 12,5 1010 55 (30) "
10.24. / 12:00 38,1 10,3 1009 55 (30) "
10.24. / 18:00 37,6 10,1 1008 55 (30) "
10.25. / 00:00 36,1 11,1 1008 55 (30) "
10.25. / 06:00 35,7 12,3 1007 55 (30) "
10.25. / 12:00 35,6 12,7 1007 55 (30) "
10.25. / 18:00 35,2 14,2 1007 55 (30) szubtrópusi depresszió
10.26. / 00:00 35,2 14,6 1006 55 (30) "
10.26. / 06:00 34,6 15,4 1006 55 (30) "
10.26. / 12:00 34,3 16,6 1005 55 (30) "
10.26. / 18:00 34,5 17,5 1005 65 (35) szubtrópusi vihar
10.27. / 00:00 34,5 17,9 1006 65 (35) "
10.27. / 06:00 34,1 18,0 1007 65 (35) ciklonális mező
10.27. / 12:00 33,8 17,7 1009 55 (30) "
10.27. / 18:00 33,6 17,6 1010 55 (30) "
10.28. / 00:00 33,5 17,3 1010 55 (30) szubtrópusi depresszió
10.28. / 06:00 34,9 17,0 1010 65 (35) szubtrópusi vihar
10.28. / 12:00 35,4 16,4 1009 65 (35) "
10.28. / 18:00 35,5 16,3 1008 65 (35) "
10.29. / 00:00 36,0 16,1 1004 85 (45) trópusi vihar
10.29. / 06:00 36,2 16,0 997 100 (55) "
10.29. / 12:00 36,5 16,2 995 110 (60) "
10.29. / 18:00 36,4 16,3 998 85 (45) "
10.30. / 00:00 36,1 16,3 1000 75 (40) "
10.30. / 06:00 35,5 17,0 1001 75 (40) "
10.30. / 12:00 35,0 17,7 1002 75 (40) "
10.30. / 18:00 34,4 18,3 1002 85 (45) "
10.31. / 00:00 33,5 19,3 1002 85 (45) "
10.31. / 06:00 32,7 20,9 1003 75 (35) "
10.31. / 12:00 32,9 22,9 1003 75 (45) "
10.31. / 18:00 33,3 24,7 1002 85 (45) "
11.01. / 00:00 33,3 26,3 1003 75 (40) "
11.01. / 06:00 33,7 28,0 1004 65 (35)
11.01. / 12:00 34,3 29,3 1005 55 (30) trópusi depresszió
11.01. / 18:00 35,2 30,7 1005 55 (30)
11.02. / 00:00 36,0 31,4 1004 65 (35) trópusi vihar
11.02. / 06:00 feloszlás
10.29. / 12:00 995 110 (50) minimális légnyomás és
maximális szélerősség
10.31. / 06:00 1003 75 (40) partotérés
Al-Bajda (Líbia)
közelében
11.02. / 01:00 1004 65 (35) partotérés
Alanya (Töröko.)
közelében
1. táblázat - Az Apollo ciklon 6 óránkénti pozíciója, illetve a becsült központi légnyomása és átlagszele

Szinoptikus leírás:
Október 20. körül egy észak-európai ciklonrendszer erős zonális áramlása alakította az időjárást a kontinens nagy részén, míg a Földközi-tenger felett egy anticiklon helyezkedett el. Október 21-én a ciklon gyors mozgású, fő hidegfrontja áthaladt Közép-Európán, és mögötte másnap egy anticiklon épült ki abban a térségben. Ezzel együtt kissé hűvösebb légtömeg érte el a Mediterráneum nyugati részét, miközben Észak-Afrika felől melegadvekció kezdődött a középső területek felett. E folyamatok ciklogenezishez vezettek Tunézia felett 23-án. Kezdetben egy gyengébb alacsony nyomású zóna alakult ki, mely 24-én a nap első felében kimozdult a tenger fölé és a központja elhaladt Lampedusa szigete mellett. A nap második felében azonban egy másik ciklonközpont jött létre Tunéziától északra egy nagyobb zivatarrendszerhez kapcsolódva, és az esti órákra ez vált a dominánssá. Az említett anticiklon által blokkolva a ciklon leírt egy hurkot Tunézia és Szicília közelében, majd délkelet felé fordult. Ez a ciklon később az Apollo nevet kapta az olasz meteorológiai szolgálattól.

Amint a ciklon október 25-én és 26-án keresztülhaladt a Földközi-tenger középső részén, gyorsan okkludálódott és a központi része leszakadt a frontálzónáról, mely utóbbi heves esőzéseket okozott Szicíliában, Máltán és Tunéziában a napokban. A központi kis méretű, de jól fejlett rendszer többnyire csak elszórt, közepes erősségű konvekciót okozott a két nap nagy részén, de október 25-én estétől 26-án hajnalig, valamint 26-án délután erősebb, szervezettebb konvekció is előfordult, -50, -55 °C körüli felhőtetőkkel (2. ábra). Ez alapján, illetve tekintettel arra, hogy a ciklon mindvégig kapcsolatban maradt a felette elhelyezkedő magassági örvénnyel, Apollo a becslések alapján 25-én 18 UTC-re szubtrópusivá alakult. Megjegyzendő, hogy 26-án délután a ciklon struktúrája már inkább trópusi jellegű volt, mintsem szubtrópusi, de a szervezett konvekció csak rövid ideig, néhány óráig tartott ki, mivel az esti órákban a megerősödő vertikális szélnyírás egyre jobban erodálta azt. Október 27-én a ciklon szinte teljesen konvekció-mentessé vált, és ezzel átmenetileg elvesztette szubtrópusi státuszát, visszaalakult egy alacsony nyomású mezővé (3. ábra). Emellett beágyazódott egy hosszan elnyúló konvergencia-zónába, mely a Kréta és a Peloponnészosz közötti tengerszoroson átfújó és mögötte (ez esetben tőle nyugatra) jellegzetesen megerősödő keleties szél által alakult ki (8.b ábra).

Az összeáramlás nyugati fele kapcsolatba került egy, a Földközi-tenger nyugati része fölé helyeződő leszakadó (cut-off) magassági hidegörvénnyel, melynek köszönhetően egy kiterjedt, erős zivatarrendszer jött létre a nap második felében, -60, -65 °C körüli felhőtetőkkel. Az esti órákban ez egyre közelebb került a fennmaradt ciklonális mezőhöz, majd végül éjjel a kettő egybe is olvadt az alacsonyszintű központ jelentősebb északabbra helyeződésével, és ezzel Apollo 28-án 00 UTC-re ismét szubtrópusi ciklon lett. A reggeli, délelőtti órákban a zivatarok gyorsan körbeölelték a ciklonközpontot, egy szemszerű képződményt létrehozva (4. ábra), ugyanakkor a konvekció gyengült, a felhőtető-hőmérsékletek nagyrészt már csak -45, -50 °C körül alakultak, egyedül a ciklonközpont északkeleti oldalán jöttek létre újabb, intenzívebb zivatargócok. Ebben az időben egy a magasban hosszan elnyúló pólusirányú szétáramlási csatorna fejlődött ki a ciklon északnyugati oldalán a korábban említett hidegörvénynek köszönhetően. A nap második felében a ciklon mozgása lelassult, és ezzel együtt a konvekció átmenetileg szervezetlenebb lett, de éjszaka újra intenzív zivatargócok fejlődtek ki a központ körül. 29-én reggelre egy jól fejlett spirális csapadékmező jött létre a ciklon nyugati felén -55, -60 °C körüli felhőtetőkkel és határozott magassági szétáramlással, mely jelezte, hogy Apollo 00 UTC körül trópusivá alakult (5. ábra). A mérések alapján (lásd a következő fejezetben) a ciklon ebben az időszakban gyors erősödésen ment keresztül, és a déli órákra elérte csúcsintenzitását erős trópusi viharként. Délután azonban a konvekció ismét gyengülni kezdett, különösen az északi és keleti oldalon. Ehhez feltehetőleg a hideg víz felkeveredése is hozzájárult, mivel a vihar a megelőző 1 nap során alig mozdult el. Az elméletet megerősítheti, hogy éjszaka már szinte teljesen megszűnt a mélykonvekció a ciklonhoz kapcsolódóan, azonban amikor az határozottan megindult délkelet felé 30-án, és újra melegebb víz fölé ért, az intenzív konvekció is visszatért. A délutáni óráktól másnap délelőttig a legmagasabb felhők tetőjének hőmérséklete nagyobb területen is gyakran elérte a -65 °C-ot, kisebb foltokban pedig időnként a -70 °C-ot is megközelítette (6. ábra). Ugyanakkor egy északkelet felé elhelyezkedő magassági örvény és egy nyugat felől közeledő melegfront között erősebbé vált az északnyugatias áramlás a trópusi vihar felett, mely jelentősebb szélnyírást idézett elő. Ennek hatására zivatarok rendre a ciklon keleti oldalára koncentrálódtak, és így az már nem is tudott nagyobb mértékben visszaerősödni. Október 31-én reggel Apollo központja érintette Líbia északi partvidékét, azonban az erősebb zivatarok a tenger felett maradtak. Miután a ciklon kora délután visszatért a víz fölé, a magassági szélviszonyok rövid időre kedvezőbbé váltak számára, így az újonnan kialakuló konvekció átmenetileg ismét a központ fölé csavarodott (6. ábra, jobb alsó képkocka). Az esti órákban viszont ismét megerősödött a szélnyírás, és ezzel a mélykonvekció egyre jobban eltávolodott a központtól északkelet felé, majd november 1-jén 06 UTC-re meg is szűnt. 18 UTC után azonban igen intenzív konvekció kezdődött a ciklonközpont körül -70 °C körüli felhőtetőkkel (7. ábra), mely 2-án 03 UTC környékéig kitartott, amikor Apollo végső partotérése történt a törökországi Alanya közelében. A műholdképek alapján lehetséges, hogy a ciklon ebben az időszakban már nem volt teljesen trópusi, mivel részben kapcsolatba került egy nyugat felől közeledő magassági rövidhullámú teknővel. Másrészről a mérési és reanalízis adatok ugyanakkor azt mutatták, hogy a ciklon megőrizte jól fejlett cirkulációját, legalább az alacsonyabb szinteken meleg maggal és koncentrált örvényességgel, így feltételezhető, hogy megőrzött még a besorolásának fenntartásához elegendő trópusi tulajdonságot. A partotérés után a ciklon 06 UTC-re feloszlott a hegyvidéki terület felett.

2. ábra - Infravörös és látható (RGB) tartományú, valamint felhőtető-hőmérséklet műholdkép az Apollo ciklonról október 26-án 15:20 UTC-kor. A ciklon ebben az időben néhány órára trópusi jelleget öltött. Források: EUMETSAT (Sat24, Kachelmannwetter)

3. ábra - Látható (RGB) tartományú műholdkép az Apollo ciklonról október 27-én 12:20 UTC-kor. A ciklon erre az időre egy szinte teljesen konvekció-mentes alacsonyszintű örvénnyé degradálódott, miközben nyugatra már egy nagyobb zivatarrendszer fejlődött ki, és végül ezek éjjel összeolvadtak egymással Forrás: EUMETSAT (Kachelmannwetter)

4. ábra - Látható (RGB) tartományú műholdkép az Apollo ciklonról október 28-án 10:3 UUTC-kor. A ciklon erre az időre gyorsan szervezett struktúrát öltött egy szemszerű képződménnyel, miközben a nyugatra lévő magassági hidegörvénynek köszönhetően egy hosszan elnyúló pólusirányú szétáramlási csatorna alakult ki az északnyugati részén.. Forrás: EUMETSAT (Kachelmannwetter)

5. ábra - Látható (RGB) tartományú műholdkép az Apollo ciklonról október 29-én 06:20 UTC-kor. A ciklon ekkor volt a legfejlettebb struktúrájú, és néhány órával később érte el maximális erősségét. Forrás: EUMETSAT (Kachelmannwetter)

6. ábra - Látható (RGB) és felhőtető-hőmérséklet műholdképek az Apollo ciklonról október 30-án 13:45 és 19:00 UTC-kor, valamint október 31-én 03:00 és 20:30 UTC-kor. Az erősebb szélnyírás ellenére a ciklon időszakosan meglehetősen mély konvekciót produkált a líbiai partotérése előtt és után, többnyire a központjától keletre. 31-én este azonban az átmenetileg kedvezőbbé váló magassági szél hatására az intenzív onvekció rövid időre betekeredett a centrum fölé. A piros X-ek az alacsonyszintű központ helyzetét jelzik. Forrás: Forrás: EUMETSAT (Kachelmannwetter)

7. ábra - Infravörös tartományú és felhőtető-hőmérséklet műholdkép az Apollo ciklonról november 2-án 01:05 UTC-kor. A törökországi, végső partot érése előtt jelentős mélykonvektív kitörést produkált a ciklon. Források: EUMETSAT (Sat24, Kachelmannwetter)

Meteorológiai mérések, megfigyelések:

Szél és légnyomás
Megjegyzés: a ciklonok erősségét a Saffir-Simpson hurrikánskála szerint 1 perces átlagszél alapján határozzák meg, és közelítőleg ezt mérik a műholdas szélmérő szenzorok is, azonban a hagyományos szinoptikus/reptéri meteorológiai állomások és a hajók 10 perces átlagban adják meg a szélerősséget, mely némileg alacsonyabb az 1 perces átlagnál.

Mivel a ciklon nagyrészt a nyílt víz felett helyezkedett el, viszonylag kevés szárazföldi szél- és légnyomásadat állt rendelkezésre róla (2. táblázat), ugyanakkor sok hajó általi mérés elérhető volt (3.a és 3.b táblázat). Csapadékadatból szintén sok volt hozzáférhető, különösen Szicíliából (4.a táblázat), ahol a WeatherUnderground amatőr mérőhálózata (Personal Weather Station) is sok, megbízható mérést biztosított, emellett pedig a ciklon által érintett egyéb területekről is voltak elérhető csapadékadatok (4.b táblázat). Az ASCAT (9.a és 9.b ábra) és SMAP műholdas szenzorok mérései szintén segítették a ciklon erejének becslését és struktúrájának meghatározását.

Apollo a kialakulása után egészen 26-án hajnalig nagyrészt 50-60 km/h (30 csomó) körüli átlagszelet produkált, de 05:03 UTC-kor egy SMAP mérés már 65 km/h-s (35 csomós) szelet regisztrált. A hajók az időszak elején 1010 hPa körüli légnyomást jelentettek, viszont a ciklon 26-án 12:00 és 13:00 UTC között áthaladt a 6102784 WMO-azonosítójú bója felett, amely órás adataiban 1005,4 hPa volt a minimális légnyomás. Október 27-én a hajók és az ASCAT-szenzorok is 65 km/h (35 csomó) körüli szeleket mértek, de ez már a korábban említett konvergenciától északra történő szélerősödéshez kapcsolódott. 28-án nem változott számottevően a maximális szélsebesség, viszont a szélmező szimmetrikusabb lett, amint a ciklon újból szubtrópusivá alakult. 29-én a nap első felében Apollo rövid idő alatt jelentősen megerősödött, melyet a hajók adatai, valamint az ASCAT és SMAP mérések is megerősítettek. Az EUMDE34 azonosítójú hajó a délelőtti órákban kelet-délkelet felől nyugat-északnyugat felé mozogva keresztülhaladt a ciklon központi részén, óránként jelentve a szél és légnyomás adatokat (9. ábra). Ennek során a trópusi ciklonokra jellemző éles nyomási gradienst mért, a legalacsonyabb nyomásérték pedig 999,4 hPa volt 08:00 UTC-kor, míg a legnagyobb, 104 km/h-s (56 csomós) átlagszelet 07:00 UTC-kor regisztrálta. 11:00 UTC-kor a WHMA azonosítójú hajó szintén 104 km/h-s (56 csomós) átlagszelet mért, viszont kissé alacsonyabb, 998,7 hPa-os légnyomással. Mindezek mellett 05:15 UTC-kor a SMAP szenzor 95 km/h (50 csomó), 08:19 UTC-kor pedig az ASCAT szenzor 85 km/h (45 csomó) körüli szélerősséget mért. Az adatok alapján Apollo 12 UTC körül érte el legnagyobb erősségét 110 km/h (60 csomó) körüli szélsebességgel.

A nap második felében gyorsan legyengült a ciklon, amint szinte teljesen megszűnt a környezetében a mélykonvekció. Október 30-án és 31-én, amikor délkelet felé megindulva elhagyta a maga által lehűtött tengervizet, visszatért az erőteljes konvekció. A megerősödő nyírás miatt viszont ez már nem tudott szervezetté válni, így nem változott számottevően a ciklon erőssége. Mindkét nap előfordultak átmeneti, kisebb visszaerősödések, amikor a 75 km/h (40 csomó) körüli szél 85 km/h (45 csomó) köré növekedett, melyeket az ASCAT és SMAP mérések jeleztek. 31-én 12:00 UTC-kor a líbiai Tobruk településen 65 km/h-s (35 csomós) átlagszelet mértek 1008,3 hPa-os légnyomással körülbelül 100 km-re délkeletre a ciklon központjából, mely az egyetlen szárazföldön mért, trópusi viharnak megfelelő szélerősség volt az Apollo teljes élettartama alatt. November 1-jére virradó éjszaka a ciklon struktúrájának fokozatos degradálódásával a szél is gyengült a ciklonban, és 12 UTC-re egy ASCAT mérés alapján 55 km/h (30 csomó) köré csökkent az értéke, mellyel a légörvény már csak trópusi depressziónak számított. A műholdas mérés megerősítette, hogy mindezek ellenére a cirkuláció még jól fejlett és viszonylag szimmetrikus maradt, de észak felé megfigyelhető volt benne egy kisebb elnyúlás. Amint a mélykonvekció 2-ára virradóan visszatért, Apollo feltehetőleg visszaerősödött gyenge trópusi viharrá 65 km/h (35 csomó) körüli széllel, habár ebben az időszakban nem volt elérhető konkrét mérés, ami ezt megerősítette volna. 03:00 UTC-kor a törökországi Alanya településen, a partotéréshez közel 1004,3 hPa-os légnyomást mértek, melyet egy közel 5 hPa /3 órás csökkenés előzött meg, majd egy közel 8 hPa/3 órás növekedés követett, mely arra utalt, hogy a ciklon magja még mindig meglehetősen szervezett maradt.

Csapadék

Apollohoz kapcsolódóan a kiadós csapadék volt a legpusztítóbb kísérőjelenség, különösen Szicíliában. A ciklon ott két hullámban okozott heves esőzéseket, elsőként október 25-én és 26-án. Ekkor tartósan fennálló zivatarrendszerek érintették a sziget északkeleti részét, melyek a feloszlóban lévő, alig mozduló frontálzónához kapcsolódtak. A három napos (október 24-26.) csapadékösszeg Catania régiójában 300 mm körül alakult, a legtöbb, 340,6 mm csapadékot pedig Nunziata di Mascali településen mérték. Itt csak október 25-én 268,4 mm eső zúdult le, míg 26-án Catania / Trapetto Nord mérőhelyen volt a legtöbb, 187,5 mm csapadék. A második hullám 28-án a nap második felétől 30-án a nap első feléig tartott a szigetet megközelítő, és ott lelassuló, már trópusi vihar stádiumban lévő ciklon jóvoltából - megjegyzendő, hogy a 30-ai napi csapadékba már egy délután érkező frontrendszer is belejátszott. A legtöbb csapadék ezúttal szerencsére nem a korábban érintett helyeket, hanem a sziget délkeleti részét érintette, de mivel a mennyisége hasonló volt, a károk ismét jelentősek voltak. 29-én a legtöbb, 323,3 mm csapadékot Cassibile városából jelentették, és a közeli településeken többfelé mértek 100-300 mm közötti összegeket. A 8 nap alatt (október 23-30.) Avola, Cassibile és Auguszta mérőállomásain a 400 mm-t is meghaladta a teljes csapadékmennyiség, és Kelet-Szicíliában nagy területen esett 100-300 mm eső. Megjegyzendő, hogy a hegyvidéki területeken az orografikus hatások miatt ennél több csapadék is hullhatott. Apollo emellett Máltán, valamint Tunézia, Északkelet-Algéria és Törökország bizonyos területein is 100 mm körüli csapadékot okozott. Ugyanakkor Líbiában csupán néhány mm fordult elő a partot érés ellenére, annak köszönhetően, hogy az erősebb zivatarok ekkor a szélnyírás miatt a ciklon központjától északkeletre voltak, mindvégig a tenger felett. Az esőzések Kelet-Szicíliában, Tunéziában és Algériában súlyos árvizekhez vezettek, melyek jelentős károkat okoztak, illetve legalább 7 halálos áldozatot is követeltek.

Hullámzás

A ciklonhoz kapcsolódóan elérhető volt néhány műholdas mértékadó hullámmagasság mérés (10. ábra). Ezek ugyan nem érintették a légörvény térségét annak legnagyobb intenzitása idején, viszont előző nap, október 28-án két műhold is 4-4,5 m (14-15 láb) körüli hullámmagasságokat mért Apollo központjának közelében. Emellett néhány videó is elérhető volt Szicíliából, melyek szintén több méter magas hullámokróltanúskodtak. A hullámok a part menti területeken kisebb elöntéseket is okoztak, bár ezeket esetenként nehéz volt elkülöníteni a kiadós csapadék általi (villám)árvizektől.

8.a ábra - Az Apollo ciklonhoz kapcsolódó ASCAT szélmérések csomóban megadva. Forrás: NOAA NESDIS

8.b ábra - Összefűzött műholdas szélmérések az Apollo ciklonról és annak környezetéről az ASCAT-A és ASCAT-B szenzorok október 27-ei 07:44 UTC-kor (bal oldal) és 09:01 UTC-kor (jobb oldal) adataiból. Az alacsony nyomású mezővé degradálódott ciklon ebben az időben összeolvadt egy hosszan elnyúló konvergencia-zónával, melyet a Kréta és a Peloponnészosz közötti tengerszoroson átfújó és megerősödő keleties szél hozott létre. Forrás: NOAA NESDIS

9. ábra - Az Apollo ciklon központi részén október 29-én áthaladó, EUMDE34 azonosítójú hajó óránkénti mérései. Adatforrás: Ogimet

10. ábra - Műholdas mértékadó hullámmagasság adatok az Apollo ciklon környezetében a jelzett napokon és időszakokban. A kis számok sorban mutatják az értékeket lábban megadva, a nagyobb számok mellettük a mérés idejét UTC-ben. Forrás: NOAA NESDIS

Hely Minimális tengerszinti
légnyomás
Maximális szélsebesség
Nap / idő
[UTC]
Légnyomás
[hPa]
Nap / idő
[UTC]
Szélsebesség
[km/h
(csomó)]
Széllökés
[km/h
(csomó)]
Bizerte
(Tunézia)
10.24. / 18:00 1009,8 10.24. / 18:00 43 (23)
Lampedusa
(Olaszo.)
10.25. / 12:00 1008,2
Luqa
(Málta)
10.28. / 03:00 35 (19) 65 (35)
Cozzo Spadaro
(Ol. / Szicília)
10.28. / 15:00 46 (25)
Luqa
(Málta)
10.28. / 16:00 39 (21) 63 (34)
Gudja
(Málta)
10.29. / 06:00 39 (21) 61 (33)
Cozzo Spadaro
(Ol. / Szicília)
10.29. / 13:00 1005,9
Siracusa
(Ol. / Szicília)
10.29. / 13:00 46 (25)
El Khoms
(Líbia)
10.30. / 12:00 52 (28)
Derna
(Líbia)
10.31. / 15:00 52 (28)
Tobruk
(Líbia)
10.31. 15:00 1008,3 10.31. / 15:00 65 (35)
Anamur
(Töröko.)
11.02. / 01:00 48 (26)
Alanya
(Töröko.)
11.02. / 03:00 1004,3
2. táblázat - Válogatott szárazföldi légnyomás- és szélmérések az Apollo ciklonhoz kapcsolódóan

Nap / idő
[UTC]
Hajó
azonosító
jele
Szélesség
[°É]
Hosszúság
[°K]
Szélirány [°]/
szélsebesség
[km/h (csomó)]
Légnyomás
[hPa]
10.24. / 02:00 EUCDE43 36,3 14,1 1010,0
10.24. / 05:00 TBWUK59 36,0 14,9 180 / 47 (25) 1010,4
10.24. / 13:00 EUMDE08 37,0 12,5 080 / 54 (29) 1010,1
10.25. / 02:00 EUMDE08 35,8 17,0 080 / 40 (21) 1013,5
10.25. / 06:00 EUMDE08 35,5 18,3 160 / 58 (31) 1015,8
10.25. / 18:00 9V5240 35,8 16,4 110 / 43 (23) 1012,0
10.25. / 23:00 TBWUK74 35,8 14,9 1009,9
10.26 / 05:00 TBWUK59 35,9 14,9 050 / 47 (25) 1010,3
10.26. / 12:00 9VFV4 34,7 16,8 250 / 39 (21) 1010,0
10.26. / 17:00 9VFV4 35,3 15,1 030 / 43 (23) 1011,3
10.26. / 23:00 DGWD2 35,1 19,9 110 / 40 (21) 1013,9
10.27. / 09:00 A8YD3 34,8 20,9 070 / 83 (35) 1014,3
10.28. / 00:00 EUMDE25 34,9 20,6 090 / 40 (21) 1017,0
10.28. / 03:00 EUCDE47 36,2 18,3 1014,0
10.28. / 05:00 TBWUK590 35,9 14,9 100 / 65 (35) 1014,1
10.28. / 09:00 EUMDE25 35,8 17,2 100 / 40 (21) 1013,3
10.28. / 12:00 EUMDE25 36,1 16,0 030 / 65 (35) 1011,4
10.29. / 00:00 WMKN 36,4 15,8 030 / 65 (35) 1007,0
10.29. / 01:00 WMKN 36,3 16,1 1004,1
10.29. / 30:00 WMKN 36,2 16,8 150 / 44 (24) 1006,3
10.29. / 11:00 WMHA 36,1 16,1 270 / 104 56) 998,7
10.29. / 12:00 WMHA 36,2 15,8 290 / 98 (53) 998,7
10.29. / 13:00 WMHA 36,2 15,8 350 / 89 (48) 1003,0
10.29. / 16:00 9V2004 34,6 14,9 260 / 56 (30) 1011,2
10.29. / 18:00 3EPD8 35,4 17,8 180 / 43 (23) 1010,8
10.30. / 00:00 OVXO2 35,9 16,4 230 / 46 (25) 1003,1
10.30. / 06:00 EUMDE03 35,8 16,9 1004,1
10.30. / 06:00 C6CN5 35,4 19,2 130 / 43 (23) 1013,0
10.30. / 22:00 VRZI3 35,0 30,0 090 / 67 (36) 1014,0
10.31. / 00:00 DDVK2 35,0 20,2 130 / 50 (27) 1013,2
10.31. / 06:00 DDVK2 34,5 21,9 090 / 54 (29) 1012,4
10.31. / 12:00 DDVK2 34,0 24,0 090 / 40 (21) 1012,2
10.31. / 18:00 EUMDE46 33,8 24,6 100 / 32 (17) 1008,6
10.31. / 18:00 DDVK2 33,5 25,8 090 / 65 (35) 1009,1
11.01. / 00:00 DDVK2 33,0 27,9 140 / 65 (35) 1009,3
11.01. / 00:00 DGWE3 34,1 26,3 1008,3
3.a táblázat - Válogatott hajók általi mérések az Apollo ciklonhoz kapcsolódóan

Nap / idő
[UTC]
Szélesség
[°É]
Hosszúság
[°K]
Szélirány [°]/
szélsebesség
[km/h (csomó)]
Légnyomás
[hPa]
10.29. / 01:00 35,5 18,3 170 / 36 (19) 1012,0
10.29. / 02:00 35,6 17,9 170 / 40 (21) 1011,0
10.29. / 03:00 35,6 17,6 200 / 58 (31) 1009,9
10.29. / 04:00 35,7 17,3 210 / 65 (35) 1008,2
10.29. / 05:00 35,8 17,0 240 / 76 (41) 1006,1
10.29. / 06:00 35,9 16,7 210 / 83 (45) 1005,6
10.29. / 07:00 35,9 16,5 250 / 104 (56) 999,8
10.29. / 08:00 36,0 16,3 250 / 90 (49) 999,4
10.29. / 09:00 36,0 16,0 270 / 61 (33) 1000,8
10.29. / 10:00 36,1 15,8 280 / 79 (43) 1000,3
10.29. / 11:00 36,2 15,5 290 / 79 (43) 1001,8
10.29. / 12:00 36,2 15,3 290 / 76 (41) 1003,7
10.29. / 13:00 36,3 15,1 300 / 68 (37) 1006,0
10.29. / 14:00 36,4 14,8 340 / 76 (41) 1008,2
10.29. / 15:00 36,4 14,5 350 / 65 (35) 1009,3
10.29. / 16:00 36,5 14,2 350 / 47 (25) 1010,1
10.29. / 17:00 36,6 13,9 350 / 50 (27) 1011,6
10.29. / 18:00 36,7 13,6 360 / 47 (25) 1012,9
3.b táblázat - A ciklon központi részén keresztülhaladó EUMDE34 azonosítójú hajó óránkénti adatai október 29-én

Hely Csap.
10.23.
[mm]
Csap.
10.24.
[mm]
Csap.
10.25.
[mm]
Csap.
10.26.
[mm]
Csap.
10.27.
[mm]
Csap.
10.28.
[mm]
Csap.
10.29.
[mm]
Csap.
10.30.
[mm]
Teljes
csapadék
[mm]
Avola /É/
(Ol. / Szicília)
0,0 0,2 21,1 100,6 14,7 54,5 247,9 20,0 458,9
Cassibile
(Ol. / Szicília)
0,0 0,8 5,3 61,3 3,0 29,3 323,3 16,8 440,1
Augusta /ÉK/
(Ol. / Szicília)
0,0 11,9 89,4 76,8 4,8 23,1 199,9 17,8 423,7
Santa Venerina
(Ol. / Szicília)
0,0 46,5 102,9 174,0 0,0 3,1 22,1 33,3 381,9
Nunziata di M.
(Ol. / Szicília)
0,0 10,6 268,4 61,5 0,0 4,8 4,2 22,8 372,4
Catania / Trapetto N.
(Ol. / Szicília)
0,0 23,9 91,2 187,5 0,0 3,8 33,0 19,1 358,5
Zafferana Etnea
(Ol. / Szicília)
0,0 62,5 114,8 104,6 0,0 3,8 15,0 30,0 330,7
Catania
(Ol. / Szicília)
0,0 23,4 96,3 145,5 0,0 2,0 33,3 25,4 325,9
S. Giovanni la P. / Tr.
(Ol. / Szicília)
0,0 13,2 104,7 148,8 0,0 2,5 39,1 11,9 320,2
Catania /center/
(Ol. / Szicília)
0,0 12,5 94,5 159,3 0,0 2,5 37,3 10,2 316,3
Augusta /É/
(Ol. / Szicília)
0,0 47,0 71,9 30,0 3,8 11,4 135,9 12,2 312,2
Calatabiano
(Ol. / Szicília)
0,0 30,5 160,8 53,1 0,0 0,8 8,9 51,8 305,9
Avola /D/
(Ol. / Szicília)
0,0 0,2 7,1 77,0 20,3 33,8 158,0 6,1 302,5
Catania / Font.*
(Ol. / Szicília)
0,6 36,0 122,0 85,0 1,0 26,0 18,6 9,0 298,2
Serralta Di. S. V.
(Olaszo.)
0,8 67,0 147,0 2,0 0,0 0,0 48,0 2,0 266,8
Melilli
(Ol. / Szicília)
0,0 3,8 25,2 31,2 21,1 30,2 135,6 17,8 264,9
S. Maria Ammalati
(Ol. / Szicília)
0,0 56,4 90,4 74,7 0,0 0,0 29,7 9,7 260,9
Gallodoro /DK/
(Ol. / Szicília)
0,0 42,4 133,7 43,1 0,0 0,0 21,6 9,4 256,4
Aci Bonaccorsi
(Ol. / Szicília)
0,0 32,8 79,0 111,8 0,0 0,0 21,6 9,4 254,6
Pachino
(Ol. / Szicília)
0,0 5,4 0,7 20,4 18,1 29,5 137,1 34,3 245,5
Punta Cungo / Augusta
(Ol. / Szicília)
0,0 2,3 44,5 36,3 5,8 13,2 118,9 5,1 226,1
Catania / Canalic.
(Ol. / Szicília)
0,0 8,1 62,5 100,6 0,0 2,0 25,7 15,5 214,4
Lido di Noto
(Ol. / Szicília)
0,0 1,3 2,0 59,4 14,2 22,6 110,5 1,5 211,5
Palacanica
(Olaszo.)
0,0 19,6 58,7 19,0 0,0 0,0 51,3 15,5 164,4
Brancaleone
(Olaszo.)
0,0 17,2 23,1 23,4 0,0 0,5 41,9 40,6 146,7
Soverato /É/
(Olaszo.)
0,0 30,5 66,5 16,0 0,0 0,0 16,8 9,9 139,7
Reggio Calabria
(Olaszo.)
0,0 80,0 11,0 9,0 0,0 0,0 5,0 14,4 119,4
Santa Margherita Marina
(Ol. / Szicília)
0,0 14,5 63,0 12,5 0,0 0,0 5,1 17,8 112,9
Montepaone Lido
(Olaszo.)
0,0 28,2 50,8 12,9 0,0 0,0 11,7 7,9 111,5
Messina
(Ol. / Szicília)
0,1 66,0 14,0 9,0 0,0 0,0 18,0 1,0 108,1
Pachino /DNy/
(Ol. / Szicília)
0,0 0,0 3,0 13,3 11,6 6,7 27,8 4,9 67,3
Mirabella Imb.
(Ol. / Szicília)
0,0 10,6 0,0 14,4 0,0 31,4 8,0 0,0 64,4
4.a táblázat - Válogatott csapadékadatok az Apollo ciklonhoz kapcsolódóan Szicíliából és Dél-Olaszországból
*a napi adatok 06-06 UTC közöttiek, egyébként 00-00 UTC közöttiekgyébként 00-00 UTC közöttiek

Hely Csap.
10.23.
[mm]
Csap.
10.24.
[mm]
Csap.
10.25.
[mm]
Csap.
10.26.
[mm]
Csap.
10.27.
[mm]
Csap.
10.28.
[mm]
Csap.
10.29.
[mm]
Csap.
10.30.
[mm]
Csap.
10.31.
[mm]
Csap.
11.01.
[mm]
Teljes
csapadék
[mm]
Luqa
(Málta)
0,0 0,0 57,8 10,6 8,6 32,2 7,8 2,6 119,6
Tabarka
(Tunézia)
34,6 71,0 17,0 1,6 124,2
Beja
(Tunézia)
11,4 62,0 26,0 5,6 105,0
Bizerte
(Tunézia)
37,8 33,0 6,0 0,0 76,8
Tunis-Carth.
(Tunézia)
41,4 10,0 20,0 1,0 74,2
Derna
(Líbia)
0,0 22,0 0,0 5,0 3,0 30,0
Tobruk
(Líbia)
0,0 2,0 0,0 0,0 2,0 4,0
Anamur
(Töröko.)
0,0 2,1 4,9 87,5 94,5
Alanya
(Töröko.)
0,0 5,6 20,0 49,6 75,2
Finike
(Töröko.)
0,7 14,8 20,1 16,9 52,5
Antalya
(Töröko.)
0,0 0,2 9,4 39,6 49,2
Silifke
(Töröko.)
0,0 0,0 0,6 27,0 27,6
4.b táblázat - Válogatott csapadékadatok az Apollo ciklonhoz kapcsolódóan a Szicílián és Dél-Olaszországon kívüli területekről (minden napi adat 06-06 UTC közötti)

Reanalízis adatok:
Az Apollo ciklon az ECMWF ERA5 nagyfelbontású reanalízis adati által is analizálva lett. A vizsgált paraméterek a következők voltak: 300 hPa-os szélmező és divergencia (11. ábra), 925 hPa-os geopotenciál és 850 hPa-os vertikális sebesség (12. ábra), 850 hPa-os szélmező és ekvivalens potenciális hőmérséklet (13. ábra), 500-1000 hPa-os rétegvastagság és 850 hPa-os relatív örvényesség (14. ábra), 200-1000 hPa-os rétegvastagság és 300 hPa-os potenciális örvényesség (15. ábra), valamint a potenciális örvényesség vertikális metszete a ciklon központján keresztül (16. ábra). A vizsgált időtartam október 23. 00 UTC-től november 2. 21 UTC-ig terjedt, itt azonban csak két kiválasztott időpont kerül feltüntetésre. Ezek közül az első október 29. 12 UTC, amikor a ciklon elérte maximális erősségét, a második pedig október 31. 12 UTC, amikor a magassági szél átmenetileg kedvezőbb lett és a ciklon rövidesen újra szervezettebbé vált. A teljes időszak térképeiből készített animáció megtekinthető az alábbi videón:

Apollo mérsékelt övi ciklonként kedvező légköri feltételek által alakult ki 24-ére virradóan: egy közeledő rövidhullámú teknő és a hozzá kapcsolódóan Algéria felett húzódó futóáramlás divergens magassági áramlási viszonyokat idézett elő Tunézia felett és a környéken, miközben egy magasági potenciális örvényességi mező szintén a térség fölé húzódott, pozitív örvényességi advekciót okozva. Emellett a ciklon melegszektorában Líbia nyugati része felől egy meleg, nedves szállítószalag húzódott észak-északkelet felé, mely jól analizálható volt a 850 hPa-os ekvivalens potenciális hőmérséklet (EPH) térképeken. Október 24-én egy gyengébb magassági ciklonális örvény alakult ki Tunézia felett, mely kelet felé mozgott és tovább növelte a magassági divergenciát az országtól északra, épp ott, ahol napközben kialakult a második, későbbi fő ciklonközpont. Ezen a napon a 850 hPa-os relatív örvényesség és erősebbé vált a frontok mentén, és az 500-1000 hPa-os rétegvastagság mezőben határozott hidegadvekció jelent meg a ciklon hátoldalán. A legerősebb relatív örvényesség és feláramlás az új ciklonközpont közelében mutatkozott, Tunéziától északra, összhangban az itt létrejött zivatarrendszerrel. Október 25-én a ciklon gyorsan okkludálódott, ezzel a hozzá kapcsolódó hidegadvekció megszűnt, a meleg, nedves szállítószalag pedig felcsavarodott a frontok mentén. A nap végére a magassági potenciális örvényességi mező is is jelentősen legyengült, így már nem gyakorolt érdemi hatást a ciklonra. Október 26-án a frontok fokozatosan feloszlottak, és a 850 hPa-os relatív örvényesség maximuma egyre inkább Apollo központjába korlátozódott, viszont a legerősebb feláramlások Szicília keleti részén jelentek meg, ahol még intenzív záporok, zivatarok fejlődtek ki a frontálzóna maradványa mentén. Az 500-1000 hPa-os rétegvastagság mezőben időnként már megjelent egy gyenge meleg mag, de a 200-1000 hPa-os esetben ez még nem volt megfigyelhető. A ciklon ugyanis még kapcsolatban maradt a felette elhelyezkedő magassági örvénnyel, mely egyrészt alacsony szélnyírású környezetet biztosított számára, másrészt megerősítette, hogy Apollo ebben az időben még inkább szubtrópusi, mintsem trópusi volt, az átmenetileg szervezettebbé váló konvektív struktúra ellenére. Ez utóbbihoz az is hozzájárult, hogy a késő délutáni, esti órákban rövid időre megnövekedett a magassági divergencia a ciklon felett. Éjszaka azonban erősebbé vált a nyugatias áramlás a magasban, mely növelte a vertikális szélnyírást, melynek következtében - a már említetteknek megfelelően - rövidesen megszűnt a mélykonvekció a ciklon környezetében. Ezzel együtt a 850 hPa-os szélmező is aszimmetrikusabbá vált, a relatív örvényesség pedig elnyúlt nyugat-keleti irányban, a kialakuló konvergencia mentén.

Október 28-án hajnalban a magassági szél gyorsan legyengült Apollo felett, miközben egy erősebb futóáramlás érte el Líbia északi részét nyugatról, a Földközi-tenger nyugati medencéje fölé pedig egy leszakadt (cut-off) magassági hidegörvény helyeződött. A futóáramlás cirkulációja és a hidegörvény előoldalán fellépő délkeleties áramlás együttesen jelentősen növelte a magassági divergenciát a ciklon felett, az utóbbi pedig hozzájárult egy határozott pólusirányú szétáramlási csatorna létrejöttéhez is Apollo északnyugati térnegyedében. Ez segítette a légörvényt a gyors strukturális fejlődésben, de mivel ez még nagyrészt baroklin hatások révén történt, valamint egy újabb, nyugatról keletre elnyúló potenciális örvényességi mező is hatással volt a folyamatokra, ezért Apollo szubtrópusi ciklonként regenerálódott. Október 29-én a ciklon gyorsan jól fejlett meleg magot alakított ki, mely ezúttal már mindkét rétegvastagság mezőn határozottan megjelent, továbbá a magassági potenciális örvényességi mező eltávolodott a ciklontól. Mindezek azt jelezték, hogy Apollo trópusivá alakult. Az erősödésével együtt a 925 hPa-os geopotenciál mezőn is jelentős mélyülés és szimmetrikusabbá váló eloszlás mutatkozott meg, míg a 850 hPa-os relatív örvényesség és feláramlás erősebbé vált a ciklonközpontban, az utóbbi pedig spirális karokba rendeződött, főként az északi és a nyugati oldalon, ahol az intenzívebb és tartósabb konvekció volt jelen. A korábbi cut-off magassági hidegörvény ezen a napon fokozatosan egy teknővé degradálódott, amint egy közeledő melegfront hatására a nyugati oldalán húzódó futóáramlása megerősödött és kelet felé indult meg, de az előoldalán estig még fennmaradt a divergens, délkeleties áramlás a hozzá kapcsolódó pólusirányú szétáramlási csatornával együtt. Az említett futóáramlás október 30-án megközelítette a trópusi vihart, megnövelve felette a szélnyírást és csökkentve a magassági divergenciát. A hozzá kapcsolódó front pedig jelentős melegadvekciót okozott a futóáramlástól nyugatra eső területeken. Ezek a hatások együttesen azt eredményezték, hogy Apollo meleg magja sekélyebb lett, a 200-1000 hPa-os rétegvastagság mezőn szinte el is tűnt. A 850 hPa-os ekvivalens potenciális hőmérséklet és a relatív örvényesség azonban még viszonylag magas értékű maradt a centrumban. 31-én a magassági divergencia átmenetileg megerősödött a ciklon felett, amint egy rövidhullámú teknő fejlődött ki tőle északra, egy északkelet felé elnyúló pólusirányú szétáramlási csatornát létrehozva. Elsődlegesen ezek a hatások segítették a ciklont a délután bekövetkező átmeneti szervezettebbé válásában, és ezzel együtt erős feláramlások jelentek meg 850 hPa-on az északi, északkeleti oldalán. November 1-jén a rövidhullámú teknő eltávolodott, és a hátoldalán elhelyezkedő futóáramlás keresztezte a ciklont. Emellett némi száraz levegő is bekeveredett az áramlási mezejébe nyugatról a 850 hPa-os ekvivalens potenciális hőmérséklet mező alapján, viszont közvetlenül a központban egészen a partotérésig megmaradt a magasabb értékű terület. Ezek a negatív hatások minden bizonnyal hozzájárultak a mélykonvekció megszűnéséhez a nap korábbi részében. Később viszont egy újabb rövidhullámú teknő alakult ki nyugat felé, melynek előterében divergensebbé vált a magassági áramlás, mely már az intenzív konvekció késő esti visszatérésében játszott szerepet. Mivel a 850 hPa-os relatív örvényesség mindvégig koncentrált maradt a ciklonközpontban, és éjszaka a feláramlások is erősebbé váltak, valószínűsíthető, hogy Apollo trópusi maradt annak ellenére, hogy baroklin hatásoknak köszönhette visszaerősödését, valamint a meleg mag már csak kis mértékben volt detektálható a rétegvastagság mezőkön.

11. ábra - A 300 hPa-os szélmező (nyilak és színes vonalak, m/s) és divergencia (szürke színezés, 1/s) alakulása az Apollo ciklon környezetében a jelzett időpontokban

12. ábra - A 925 hPa-os geopotenciál (kék-bordó színezés, m2/s2) és a 850 hPa-os vertikális sebesség (piros-lila színezés, Pa/s) alakulása az Apollo ciklon környezetében a jelzett időpontokban

13. ábra - A 850 hPa-os szélmező (nyilak és szürke vonalak, m/s) és ekvivalens potenciális hőmérséklet (színezés, °C) alakulása az Apollo ciklon környezetében a jelzett időpontokban

14. ábra - Az 500-1000 hPa-os rétegvastagság (színes vonalak, m) és a 850 hPa-os relatív örvényesség (szürke színezés, 1/s) alakulása az Apollo ciklon környezetében a jelzett időpontokban

15. ábra - A 200-1000 hPa-os rétegvastagság (színes vonalak, m) és a 300 hPa-os potenciális örvényesség (szürke színezés, Km2/kgs, ahol 1-5 Km2/kgs = 1 PVU) alakulása az Apollo ciklon környezetében a jelzett időpontokban

16. ábra - A potenciális örvényesség vertikális metszetei az Apollo ciklon központján keresztül a jelzett időpontokban (a metszetek helyét az előző ábrán látható fehér vonalak jelzik)

Műholdkép-animációk:
Látható (RGB) tartományú műholdfelvételek (10.24. - 11.01.):
Forrás: EUMETSAT (Kachelmannwetter)

Infravörös tartományú műholdfelvételek (10.25. - 11.02.):
Forrás: EUMETSAT (Sat24)

Írta: Hérincs Dávid (Zivipötty)
Az ECMWF reanalízis adatfájlok forrása: Copernicus / ERA5
A felhasznált mérési adatok forrása: Ogimet, InfoClimat, WeatherUnderground, NOAA