Felhőatlasz

Tartalom

Fő felhőtípusok

A felhőatlasz a Meteorológiai Világszervezet (angol rövidítéssel WMO) legújabb besorolási szisztémája alapján készült, saját fotókkal illusztrálva. A felhőket alapvetően 10 fő típusba sorolhatjuk szerkezetük (réteges vagy gomolyos), illetve magasságuk vagy vertikális kiterjedésük alapján, melyeket az alábbi táblázat mutat be. A latin nevek mellett szerepel azok - a továbbiakban használt - rövidítése, illetve magyar elnevezése is.

A felhőatlaszban szereplő fotókra katintva azok kinagyíthatók (majd újabb kattintással visszakicsinyíthetők).

név / rövidítés pozíció alacsonyszintű
(< 2500 m)		 középszintű
(2500-6000 m)		 magasszintű
(> 6000 m)		 nagy vertikális
kiterjedésű
Cirrus / Ci
(pehelyfelhő)		 X
Cirrostratus / Cs
(fátyolfelhő)		 X
Cirrocumulus / Cc
(gomolyos fátyolfelhő)		 X
Altostratus / As
(középsz. rétegfelhő)		 X
Altocumulus / Ac
(középsz. gomolyfelhő)		 X
Stratus / St
(rétegfelhő)		 X
Cumulus / Cu
(gomolyfelhő)		 X
Stratocumulus / Sc
(réteges gomolyfelhő)		 X
Nimbostratus / Ns
(esőrétegfelhő)		 X
Cumulonimbus / Cb
(zivatarfelhő)		 X

Altípusok

A fő felhőtípusok mellett 15 altípust különböztethetünk meg, melyeket az alábbi táblázat sorol fel, bemutatva, hogy melyik altípus melyik fő felhőtípus esetén fordul elő általában. A táblázat alatt (illetve az első oszlopban az adott névre kattintva) rövid ismertető olvasható az altípusokról, fotókkal szemléltetve.

név (rövidítés) előfordulás Ci Cs Cc As Ac St Cu Sc Ns Cb
fibratus (fib) X X
spissatus (spi) X
uncinus (unc) X
floccus (flo) X X X X
castellanus (cas) X X X X
nebulosus (neb) X X
lenticularis (len) X X X
stratiformis (str) X X X
volutus (vol) X X
fractus (fra) X X
humilis (hum) X
mediocris (med) X
congestus (con) X
calvus (cal) X
capillatus (cap) X

fibratus (fib)
Előfordulás: Ci és Cs felhőzetnél
Magyar elnevezés: szálas (pehely- vagy fátyolfelhő)
Szinoptikus kód: Ci1
Megjelenés, tulajdonságok: Egymástól elkülönülő, többnyire egyenes vagy legfeljebb enyhén görbült felhőszálakból álló pehely- vagy fátyolfelhőzet. Cirrus esetén gyakran megjelenik önállóan is, míg Cirrostratus esetén a felvonuló melegfronti felhőzet legelső szegmense lehet. Többször látható rajta halójelenség.
Cirrus fibratus (Ci fib) halójelenséggel Cirrostratus fibratus (Cs fib) halójelenséggel

spissatus (spi)
Előfordulás: Ci felhőzetnél
Magyar elnevezés: megvastagodott (pehelyfelhő)
Szinoptikus kód: Ci2, Ci3
Megjelenés, tulajdonságok: Vastagabb pamacsokból vagy sávokból, padokból álló pehelyfelhőzet. Kialakulhat vékonyabb felhőelemek megvastagodásával, például felvonuló felhőzet esetén, de a zivatarok magasszintű üllőmaradványa is ebbe a kategóriába sorolható. Többször látható rajta halójelenség.
Cirrus spissatus (Ci spi)

uncinus (unc)
Előfordulás: Ci felhőzetnél
Magyar elnevezés: kampós (pehelyfelhő)
Szinoptikus kód: Ci4
Megjelenés, tulajdonságok: Kialakulására akkor számíthatunk, amikor a magaslégkörben erőteljes szél fúj. Ez szétzilálja, kampóssá teszi a Cirrus szálakat. Létrejöhet melegfrontok előtt, de időnként hidegfrontok után is. A többi fátyolfelhőhöz hasonlóan szintén többször okoz halójelenséget.
Cirrus uncinus (Ci unc)

floccus (flo)
Előfordulás: Ci, Cc, Ac és Sc felhőzetnél
Magyar elnevezés: bolyhos (pehely- vagy gomolyos felhő, Cc és Ac esetén bárányfelhő)
Szinoptikus kód (Ac esetén): Ac8
Megjelenés, tulajdonságok: Egymástól határozottan elkülönülő, kis "pamacsokból" álló felhőzet, mely magas, középmagas és alacsony szinteken egyaránt megjelenhet. Cirrocumulus és Altocumulus felhőknél a leggyakoribb, ezt a környelvben bárányfelhőnek is nevezik. A castellanus altípustól úgy különböztethető meg, hogy itt a felhőelemek laposak. Megjelenése mérsékelt légköri instabilitásra utal. Kísérőjelenségeként időnként megfigyelhető virga is.
Cirrus floccus (Ci flo) Altocumulus floccus (Ac flo)
Stratocumulus floccus (Sc flo)

castellanus (cas)
Előfordulás: Ci, Cc, Ac és Sc felhőzetnél
Magyar elnevezés: tornyos (pehely- vagy gomolyos felhő)
Szinoptikus kód (Ac esetén): Ac8
Megjelenés, tulajdonságok: Kialakulása hasonlít a floccus-hoz, azonban a felhőalapokon itt mindig láthatóak határozott, kis tornyocskák. A megjelenése nagyobb mértékű labilitására utal a középmagas szinteken, így - különösen az Altocumulus és a Stratocumulus esetén - ezek a felhők gyakran a későbbi zivatarok előhírnökei.
Cirrus castellanus (Ci cas) Cirrocumulus castellanus (Cc cas)
Altocumulus castellanus (Ac cas) Stratoumulus castellanus (Sc cas)

nebulosus (neb)
Előfordulás: Cs és St felhőzetnél
Magyar elnevezés: homogén, "ködszerű" (fátyol- vagy rétegfelhő)
Szinoptikus kód: Cs5, Cs6, Cs7, Cs8, St6
Megjelenés, tulajdonságok: Teljesen homogén megjelenésű felhőzet, azon egyéb felhőelemek nem láthatók. Cirrostratus esetén időnként annyira vékony lehet, hogy jelenlétét csak a rajta kialakuló halójelenségek teszik egyértelművé. Stratus esetén felhőzet alapja igen alacsonyan, gyakran csak néhány 100  m-rel a talaj felett, vagy közvetlenül a felszínen van (utóbbi esetben ködöt okoz). Ekkor időnként csapadék is hullhat belőle, enyhébb időben szitálás, télen ónos szitálás vagy szemcsés hó formájában. A hideg időszakban zúzmaraképződést is okozhat.
Cirrostratus nebulosus (Cs neb) halójelenséggel Stratus nebulosus (St neb)

lenticularis (len)
Előfordulás: Cc, Ac és Sc felhőzetnél
Magyar elnevezés: lencsefelhő
Szinoptikus kód (Ac esetén): Ac4
Megjelenés, tulajdonságok: Lekerekített, lencseszerű megjelenésű felhőzet, mely általában hegygerincek/-csúcsok felett, vagy azok lee-oldalán keletkezik, a hegység felett felemelkedő és mögötte hullámzó mozgást végző áramlás révén. A lencsefelhők a hullámok felszálló ágaiban jelennek meg, Cirrocumulus esetén viszont hosszan elnyúlhatnak a hegygerinc áramlási iránnyal ellentétes oldalán. Megfelelő nedvességi és áramlási viszonyok esetén több lencse is elhelyezkedhet egymás felett (duplicatus). Formájukra utalva a köznapi beszédben olykor "ufófelhőként" is hivatkoznak rájuk.
Cirrocumulus lenticularis (Cc len) Altocumulus lenticularis (Ac len)
Altocumulus lenticularis (Ac len) Stratoumulus lenticularis (Sc len)

stratiformis (str)
Előfordulás: Cc, Ac és Sc felhőzetnél
Magyar elnevezés: rétegződött (felhőzet)
Szinoptikus kód (Sc esetén): Sc5
Megjelenés, tulajdonságok: Lapos, nagyobb felhőpadokban vagy az égbolt nagy részére kiterjedően megjelenő felhőzet. Esetenként hullámos (undulatus) megjelenésű is lehet.
Altocumulus stratiformis (Ac str) Stratocumulus stratiformis (Sc str)

volutus (vol)
Előfordulás: Sc, ritkán Ac felhőzetnél
Magyar elnevezés: görgőfelhő
Megjelenés, tulajdonságok: Hosszan elnyúló, lapult cső alakú, jellemzően alacsonyszintű felhősáv, mely nem kapcsolódik egyéb felhőzethez. Gyakran fordul elő zivatarrendszerekhez kapcsolódva, messze eltávolodva annak csapadékától. Ritkán középszintű felhőzetként (Altocumulus) is megjelenhet.
Stratocumulus volutus (Sc vol)

fractus (fra)
Előfordulás: St és Cu felhőzetnél
Magyar elnevezés: (felhő)foszlány
Szinoptikus kód: St7/Cu7
Megjelenés, tulajdonságok: Tépett foszlányokként megjelenő felhőzet, melyen nem láthatóak egyértelmű gomolyos vagy réteges jellemvonások. Megjelenhet önállóan is, ekkor Cumulus esetén általában gyorsan humilis-szé alakul. Stratus esetén kialakulhat megemelkedő, szakadozó ködmezőből, de felvonuló, kiterjedt Stratus felhőzet elején is gyakran látható. Emellett mindkét felhőfajtánál előfordulhat csapadékos időben is.
Stratus fractus (St fra) Cumulus fractus (Cu fra)

humilis (hum)
Előfordulás: Cu felhőzetnél
Magyar elnevezés: lapos (gomolyfelhő)
Szinoptikus kód: Cu1
Megjelenés, tulajdonságok: A gomolyfelhők legalapvetőbb altípusa, általában lapos, kis méretű felhőelemekként jelenik meg. Az év bármely időszakában kialakulhat, hidegfrontok mögött a leggyakoribb, de tavasztól őszig elegendő légköri nedvesség esetén a napsütés által felmelegedő és feláramló levegő (termik) hatására is képződhet a déli, délutáni órákban.
Cumulus humilis (Cu hum)

mediocris (med)
Előfordulás: Cu felhőzetnél
Magyar elnevezés: általános (gomolyfelhő), szépidő gomoly
Szinoptikus kód: Cu2
Megjelenés, tulajdonságok: A gomolyfelhők második altípusa, mely Cumulus humilis továbbfejlődése révén jön létre, és már rendelkezik gomolyos tornyokkal, de a felhő vertikális kiterjedése legfeljebb kis mértékben haladhatja meg a felhőalap horizontális kiterjedését. Gyakran megfigyelhető, főként hidegfrontok előtti és utáni mérsékelten instabil légköri viszonyok mellett, de nyáron az erős nappali besugárzás hatására is kialakul. Utóbbi végett szépidő felhőnek is nevezik. Csapadékot általában még nem okoz, de télen időnként előfordulhat belőle gyenge hózápor.
Cumulus mediocris (Cu med)

congestus (con)
Előfordulás: Cu felhőzetnél
Szinoptikus kód: Cu8
Magyar elnevezés: tornyosuló, felgyülemlő (gomolyfelhő)
Megjelenés, tulajdonságok: A gomolyfelhők harmadik altípusa, mely Cumulus mediocris továbbfejlődése révén jön létre, magasra felnyúló gomolytornyokkal. Kialakulásához jelentős légköri labilitás és nedvesség szükséges, ezért a mediocris-nél ritkábban látható, ellenben gyakorta kialakuló zivatarfelhők közvetlen előhírnöke. Már előfordulhat belőle csapadékhullás, a gyengétől akár az erős intenzitásig terjedő zápor, hózápor formájában. A nagy magasságokat elérő példányát időnként nehéz megkülönböztetni a csupasz zivatarfelhőtől (Cumulonimbus calvus), de amennyiben zivatartevékenység tapasztalható, akkor a felhő már abba a kategóriába sorolandó.
Cumulus congestus (Cu con)

calvus (cal)
Előfordulás: Cb felhőzetnél
Magyar elnevezés: csupasz (zivatarfelhő)
Szinoptikus kód: Cb3
Megjelenés, tulajdonságok: Tornyos gomolyfelhő (Cumulus congestus) továbbfejlődésével alakul ki, erős feláramlások révén. A felhő csúcsán még határozottan megfigyelhető a gomolyos struktúra, akkor is, ha már megkezdődött az üllő (incus) kialakulása. Az emelkedő gomolyokon a záróréteg elérve gyakran alakul ki átmeneti felhősapka (pileus). Élettartama általában rövid, ugyanis hamar Cumulonimbus capillatus-szá fejlődik. Szupercellák esetén azonban előfordulhat, hogy az erős magassági szél elsodorja a kialakuló üllőt, miközben a cella fő feláramlási tornya a magasban is megőrzi gomolyos jellegét, ilyenkor a zivatarfelhő hosszabb ideig ebbe a kategóriába sorolható. Csapadéka erős intenzitású záporeső, télen hózápor, és gyakran már zivatartevékenység is tapasztalható.
Cumulonimbus calvus (Cb cal)

capillatus (cap)
Előfordulás: Cb felhőzetnél
Magyar elnevezés: borzas (zivatarfelhő)
Szinoptikus kód: Cb9
Megjelenés, tulajdonságok: Cumulonimbus calvus továbbfejlődésével alakul ki, amikor a felhőcsúcsnál lévő gomolyfelhők körvonala elmosódik, fátyolos jellegűvé válik. A felhőzet teteje gyakran üllőszerűen (incus) szétterül. Csapadéka nyáron gyakran heves záporeső, de jégeső is hullhat belőle, és gyakran aktív villámtevékenység jellemzi. A téli időszakban általában erős hó- és/vagy hódara-zápor kíséri, és esetenként ekkor is előfordulhat zivatartevékenység.
Cumulonimbus capillatus (Cb cap)

Felhőváltozatok

A fő felhőtípusok és altípusok esetén 9 felhőváltozatot is megkülönböztethetünk, melyeket az alábbi táblázat sorol fel, bemutatva, hogy melyik felhőváltozat melyik fő felhőtípus esetén fordul elő általában. A táblázat alatt (illetve az első oszlopban az adott névre kattintva) rövid ismertető olvasható a felhőváltozatokról, fotókkal szemléltetve (a felhőképek elnevezésénél az altípus is fel van tüntetve, amennyiben létezik).

név (rövidítés) előfordulás Ci Cs Cc As Ac St Cu Sc Ns Cb
intortus (in) X
vertebratus (ve) X
radiatus (ra) X X X X X
duplicatus (du) X X X X X
undulatus (un) X X X X X X
lacunosus (la) X X X
translucidus (tr) X X X X
opacus (op) X X X X
perlucidus (pe) X X

intortus (in)
Előfordulás: Ci felhőzetnél
Magyar elnevezés: sodrott, összekuszálódott (pehelyfelhő)
Megjelenés, tulajdonságok: Erős magassági szél esetén megjelenő felhőváltozat, amikor a Cirrus-szálak összekuszálódó, szabálytalan formába rendeződnek. A többi pehely- és fátyolfelhőhöz hasonlóan halójelenséget is okozhat.
Cirrus fibratus intortus (Ci fib in) halójelenséggel

vertebratus (ve)
Előfordulás: Ci felhőzetnél
Magyar elnevezés: szálkás (pehelyfelhő)
Megjelenés, tulajdonságok: Halcsontvázra emlékeztető, "szálkás" megjelenésű pehelyfelhő, melyet kaotikus magassági áramlások hoznak létre. A központi része általában vastagabb, és abból ágaznak ki két irányban a szálkaszerű Cirrus-szálak. A többi pehely- és fátyolfelhőhöz hasonlóan halójelenséget is okozhat.
Cirrus fibratus vertebratus (Ci fib ve)

radiatus (ra)
Előfordulás: Ci, As, Ac, Cu és Sc felhőzetnél
Magyar elnevezés: sugaras, sávos (felhőzet)
Megjelenés, tulajdonságok: Párhuzamos sávokba rendeződő felhőzet, melyek között nagyobb térközök vannak. A perspektíva miatt esetenként azonban úgy is tűnhet, hogy a sávok a távolban találkoznak. Általában turbulens áramlási viszonyok révén jönnek létre, például hegységek lee-oldalán, ilyenkor gyakran a műholdképen is jól megfigyelhetőek az egymást követő felhősávok. Időnként kisebb skálájú hullámos struktúra (undulatus) is megjelenhet a felhőkön. Cirrus esetén szintén okozhat halójelenséget, míg vékony Altocumulus, Cumulus és Stratocumulus esetén irizálást.
Cirrus spissatus radiatus (Ci spi ra) Stratocumulus stratiformis radiatus (Sc str ra)

duplicatus (du)
Előfordulás: Ci, Cs, As, Ac és Sc felhőzetnél
Magyar elnevezés: megduplázódott, többrétegű (felhőzet)
Szinoptikus kód (Ac, Ac+As esetén): Ac7, Acs
Megjelenés, tulajdonságok: Ugyanazon felhőtípus megjelenése kettő (vagy több) rétegben, melyek lehetnek egymástól teljesen elkülönülők, vagy részben összeolvadtak is. Szinoptikus kódolásnál az egymástól elkülönülő szinteken jelen lévő As réteg és Ac felhőzet is ebbe a kategóriába sorolandó.
Cirrostratus fibratus duplicatus (Cs fib du) halójelenséggel Stratocumulus stratiformis duplicatus (Sc str du)

undulatus (un)
Előfordulás: Cs, Cc, As, Ac, St és Sc felhőzetnél
Magyar elnevezés: hullámos (felhőzet)
Megjelenés, tulajdonságok: Gyakran megjelenő felhőváltozat, melyet a radiatus-hoz képest kisebb skálájú hullámok alkotnak. Ezek egy adott, nagyobb kiterjedésű felhőmezőn alakulnak ki, szintén turbulens áramlási viszonyok mellett. Cirrostratus esetén halójelenség, Altocumulus, és ritkábban Stratocumulus esetén irizálás kísérheti őket, mely vékony (translucidus) felhőzetnél különösen látványos lehet.
Cirrostratus nebulosus undulatus (Cs neb un) Cirrocumulus stratiformis undulatus (Cc str un)
Altostratus undulatus (As un) Altocumulus stratiformis undulatus (Ac str un) irizációval
Stratocumulus stratiformis undulatus (Sc str un)

lacunosus (la)
Előfordulás: Cc, Ac és Sc felhőzetnél
Magyar elnevezés: feloszló (felhőzet)
Megjelenés, tulajdonságok: Vékonyodó felhőzet, melyet többé-kevésbé szabályos, "sejtes" megjelenésű, rojtos szélű elemek alkotnak, köztük lyukakkal. Általában rövid ideig látható, ugyanis a felhőzet hamar teljesen feloszlik.
Altocumulus stratiformis lacunosus (Ac str la)

translucidus (tr)
Előfordulás:As, Ac, St és Sc felhőzetnél
Magyar elnevezés: áttetsző (felhőzet)
Szinoptikus kód (As, Ac esetén): As1, Ac3
Megjelenés, tulajdonságok: Vékony felhőréteg, melyen átsüt a Nap. Középszintű felhőzet esetén jellemzően fehér vagy világosszürke színű, és ha közel helyezkedik el a Naphoz, gyakran látványos irizálás figyelhető meg rajta. Az Altostratus és Stratus felhőzet akkor is ide sorolandó, amikor éppen csak átsejlik a felhők között a napkorong.
Altostratus translucidus (As tr) Altocumulus stratiformis translucidus (Ac str tr) irizációval
Stratus fractus translucidus (St fra tr)

opacus (op)
Előfordulás:As, Ac, St és Sc felhőzetnél
Magyar elnevezés: átlátszatlan (felhőzet)
Szinoptikus kód (As esetén): As2
Megjelenés, tulajdonságok: Vastag felhőréteg, melyen nem süt át a Nap. Jellemzően szürke színű. Többször hullhat belőle csapadék is.
Altostratus opacus (As op) Stratus nebulosus opacus (St neb op)

perlucidus (pe)
Előfordulás:Ac és Sc felhőzetnél
Magyar elnevezés: szaggatott, átlátszó (felhőzet)
Megjelenés, tulajdonságok: Nagyobb kiterjedésű felhőzet, melyet kisebb szakadozások tarkítanak. Ezeken keresztül mindig átlátszik a Nap (vagy a Hold), illetve a kék ég (vagy magasabb szintű felhőzet). Többször megjelenhet hullámos (undulatus) formában is.
Altocumulus stratiformis perlucidus undulatus (Ac str pe un) Stratocumulus stratiformis perlucidus undulatus (Sc str pe un)

Járulékos felhők és képződmények

Az egyes felhőtípusokhoz időnként járulékos felhők vagy képződmények is kapcsolódhatnak, melyeket az alábbi táblázat sorol fel, bemutatva, hogy melyik fő felhőtípus esetén fordul elő általában. A jelenlegi hivatalos besorolás szerint az első négy elem járulékos felhőnek számít, míg a többi járulékos képződménynek. A táblázat alatt (illetve az első oszlopban az adott névre kattintva) rövid ismertető olvasható róluk, fotókkal szemléltetve (a felhőképek elnevezésénél az altípus és/vagy a felhőváltozat is fel van tüntetve).

név (rövidítés) előfordulás Ci Cs Cc As Ac St Cu Sc Ns Cb
pannus (pan) X X X X
pileus (pil) X X
velum (vel) X X
flumen (flm) X
mamma (mam) X X X X X X
virga (vir) X X X X X X X X
praecipitatio (pra) X X X X X X
fluctus (flu) X X X X X
cavum (cav) X X X
asperitas (asp) X X
arcus (arc) X X
tuba (tub) X X
incus (inc) X
murus (mur) X
cauda (cau) X

pannus (pan)
Előfordulás: As, Ns, Cu és Cb felhőzetnél
Magyar elnevezés: felhőpamacs
Megjelenés, tulajdonságok: Vastagabb, csapadékot is produkáló felhőzet alatt megjelenő és jellemzően attól elkülönülő felhőzet, mely lehet foszlányos vagy összefüggőbb szerkezetű is. Megjelenésben időnként hasonlít a fractus-hoz. Általában a felette lévő felhőzetből hulló csapadék (praecipitatio) párolgásával jön létre, és gyakran gyorsan vonul az alatt. Főként záporos csapadéknál a csapadéksáv előtt/mellett is kialakulhat, de fontos, hogy ekkor sem fejlődik szervezett járulékos képződménnyé (pl. arcus, murus, cauda).
Cumulonimbus capillatus praecipitatio pannus (Cb cap pra pan) Cumulonimbus capillatus praecipitatio pannus (Cb cap pra pan)

pileus (pil)
Előfordulás: Cu és Cb felhőzetnél
Magyar elnevezés: felhősapka
Megjelenés, tulajdonságok: Gomoly- és zivatarfelhők tetején alakul ki, amikor a feláramló felhőtömeg elér egy úgynevezett záróréteget. Ekkor a felhő csúcsa körül az adott vékony rétegben kikondenzálódik a nedvesség, sapka szerűen rásimulva a felhőtoronyra. Ha a záróréteg nem jelentős, az emelkedő felhőtorony gyorsan áttöri azt, így a pileus gyorsan megszűnik, vagy átalakul felhőgallérrá (velum).
Cumulus congestus pileus (Cu con pil) Cumulonimbus calvus pileus (Cb cal pil)

velum (vel)
Előfordulás: Cu és Cb felhőzetnél
Magyar elnevezés: felhőgallér
Megjelenés, tulajdonságok: Általában keskeny, de vízszintesen hosszan elnyúló felhősáv, mely gomoly- és zivatarfelhők mellett alakul ki, jellemzően azok felső részén, de nem közvetlenül a legmagasabb felhőtornyok felett. Létrejöhet önállóan, de pileus-ból is, amennyiben tartósan fennmarad a korábbi szintjén, miközben a létrejöttét kiváltó gomolytorony tovább emelkedik.
Cumulus congestus velum (Cu con vel) Cumulonimbus capillatus velum (Cb cap vel)

flumen (flm)
Előfordulás: Cb felhőzetnél
Magyar elnevezés: beáramlási sáv
Megjelenés, tulajdonságok: Szupercellák jellegzetes kísérőfelhője, általában hosszan elnyúló felhősáv, mely az előoldali leáramlás előterében, a feláramlási alap szintjén - a falfelhőnél (murus) és a farokfelhőnél (cauda) magasabban - helyezkedik el. A viharvadász szlengben hódfaroknak is nevezik.
Cumulonimbus capillatus praecipitatio murus flumen (Cb cap pra mur flm)

mamma (mam)
Előfordulás: Ci, Cc, As, Ac, Sc és Cb felhőzetnél
Magyar elnevezés: felhődudor, mamma
Megjelenés, tulajdonságok: Többnyire kerek, emlőszerű dudorokként látható különböző felhők alján, de időnként tépettebb, virgához hasonló megjelenése is lehet. Ilyenkor a besorolásban segíthet, a mammák mindig elkülönülnek egymástól. Megjelenése instabil légköri állapotra utal. Leggyakrabban zivatarok üllőjén (incus) alakulnak ki, és ezek időnként még akkor is fennmaradhatnak, ha az üllő Cirrus spissatus-szá alakulva teljesen leszakad a zivatarról.
Altostratus opacus mamma (As op mam) Altostratus opacus mamma (As op mam)
Cumulonimbus capillatus praecipitatio incus mamma (Cp cap pra inc mam)

virga (vir)
Előfordulás: Ci, Cc, As, Ac, Cu, Sc, Ns és Cb felhőzetnél
Magyar elnevezés: (földet el nem érő) csapadéksáv, virga
Megjelenés, tulajdonságok: A felhőből aláhulló csapadéksáv, mely nem éri el a talajt. A leggyakoribb járulékos képződmény, Cirrostratus és Stratus felhőzeten kívül bármelyik felhőtípus esetén előfordulhat, Cumulonimbus esetén azonban ritka. Szilárd halmazállapotú csapadék esetén (télen, illetve magas- és középszintű felhőknél) a színe fehéres, míg folyékony halmazállapot esetén szürkés. A köznyelvben magyarul is gyakran használják rájuk a virga kifejezést.
Cirrus floccus virga (Ci flo vir) Altostratus opacus virga (Ac op vir)
Altocumulus floccus virga (Ac flo vir) Stratocumulus stratiformis virga (Sc str vir)
Cumulus congestus virga (Cu con vir)

praecipitatio (pra)
Előfordulás: As, St, Cu, Sc, Ns és Cb felhőzetnél
Magyar elnevezés: csapadéksáv
Megjelenés, tulajdonságok: Olyan csapadéksáv, mely eléri a talajt. Jellemzően alacsonyszintű, illetve Nimbostratus vagy Cumulonimbus felhőkből fordul elő, de időnként Altostratus rétegnél is jelentkezhet. Ha a felhőből aláhulló a csapadéksáv látható része még éppen a talaj felett véget ér, de az érintett helyen gyenge csapadékhullás tapasztalható, akkor már praecipitatio észlelendő. Látványosan elkülönülő, éles határral rendelkező csapadéksáv tipikusan tornyos gomolyoknál (Cumulonimbus congestus) és zivatarfelhőknél (Cumulonimbus) látható, melyeket gyakran heves záporeső kísér. Színe szilárd csapadék (hó, jégeső) esetén fehéres, folyékony halmazállapotnál szürkés, ugyanakkor gyakran megtévesztő lehet, hogy ha a nap rásüt a csapadéksávokra, az szintén fehérebbnek látszik, ezt záporok, zivatarok esetén olykor tévesen azonosítják jégesőnek.
Altostratus opacus praecipitatio (As op pra) Cumulus congestus praecipitatio (Cu con pra)
Cumulonimbus capillatus praecipitatio (Cb cap pra)

fluctus (flu)
Előfordulás: Ci, Ac, St, Cu és Sc felhőzetnél
Magyar elnevezés: (Kelvin-Helmholtz) hullám
Megjelenés, tulajdonságok: Szabályos, ismétlődő hullámok a felhőzet tetején, mely többféle típusú és magasságú felhőn is létrejöhet. Esetenként csak a hullámok egy-egy darabkája látszik, de időnként a teljes hullám megjelenhet. Jellemzően nagy szélnyírású helyzetekben, például frontok mögött alakul ki. Általában rövid ideig, csupán néhány percig látható, majd a hullámok szétesnek.
Altocumulus lenticularis fluctus (Ac len flu) Stratocumulus lenticularis fluctus (Sc len flu)

cavum (cav)
Előfordulás: Cc és Ac, ritkán Sc felhőzetnél
Magyar elnevezés: lyukfelhő
Megjelenés, tulajdonságok: Vékony (translucidus) felhőzeten kialakuló, többnyire kerekded rés. Akkor jön létre, amikor a felhőzetet alkotó túlhűlt vízcseppek valamely külső mechanikai hatásra (leggyakrabban egy repülőgép áthaladása a felhőrétegen) hirtelen kifagynak, mely egy láncreakciót elindítva kiterjed a környező felhőrészre is. Ezzel az érintett területen egy lyuk keletkezik, míg a túlhűlt cseppek fagyásával létrejövő jégkristályok virgát hoznak létre a lyuk középső részén. Amennyiben a repülőgép hosszabb utat tesz meg a felhőrétegben, úgy a rés hosszabban elnyúló sávként jelentkezik. Leggyakrabban Altocumulus felhőzet esetén, és a téli félévben látható, mivel ekkor ideálisak a hőmérsékleti viszonyok azon a magasságon túlhűlt vízcseppek nagyobb mennyiségű kialakulásához. Amennyiben a virga megfelelő pozícióban helyezkedik el a Naphoz képest, halójelenség is megjelenhet rajta.
Altocumulus stratiformis translucidus cavum (Ac str tr cav) Altocumulus stratiformis translucidus cavum (Ac str tr cav)

asperitas (asp)
Előfordulás: Ac és Sc felhőzetnél
Magyar elnevezés: érdes, kaotikus felhő
Megjelenés, tulajdonságok: Kaotikus, hullámszerű struktúrákkal szabdalt felhőzet, melyeket éles határ választ el egymástól, és gyakran jelentős kontraszt jelenik meg a felhőzet sötétebb és világosabb részei között. Megjelenhet önállóan, de akár zivatarok környezetében is.
Altocumulus stratiformis asperitas (Ac str asp) Stratocumulus stratiformis asperitas (Sc str asp)

arcus (arc)
Előfordulás: Cb, ritkán Cu felhőzetnél
Magyar elnevezés: peremfelhő, kifutófelhő
Megjelenés, tulajdonságok: Hosszan elnyúló, ívelt felhőzet, mely többnyire zivatarfelhők alján jön létre, a csapadékos leáramlás és a meleg levegő beáramlásának találkozásánál húzódó kifutófront (angol nevén gust front) mentén. A görgőfelhővel (volutus) ellentétben ez mindig szervesen kapcsolódik a felette lévő zivatarfelhőhöz, így annak részeként (járulékos képződményeként) kezelendő. Amennyiben közvetlenül a csapadék előtt húzódik, peremfelhőnek, amikor eltávolodik attól, kifutófelhőnek nevezzük. Hosszan elnyúló multicellás zivatarrendszerek esetén olykor különösen látványos, akár lépcsőzetes megjelenésű perem- és kifutófelhőzet is létrejöhet. A felhősáv átvonulását sokszor megerősödő szél kíséri, és peremfelhő esetén rövidesen megkezdődik a csapadékhullás is.
Cumulonimbus capillatus praecipitatio arcus (Cb cap pra arc)

tuba (tub)
Előfordulás: Cu és Cb felhőzetnél
Magyar elnevezés: felhőtölcsér (tuba, tornádó)
Megjelenés, tulajdonságok: Csőszerű, örvénylő, a felszín felé keskenyedő felhőnyúlvány, mely gomoly- vagy zivatarfelhőből nyúlik le. Kialakulási mechanizmusa szerint megkülönböztetünk mezociklonális (a szupercella központi, forgó mezociklonjához kapcsolódó) és nem-mezociklonális (minden más eset) típust. Olykor a gomoly- és zivatarfelhők alapjához kapcsolódó fractus-ok is felvehetnek megtévesztő, tubaszerű megjelenést, ám az általában foszlányosabb szerkezetű és rövidebb ideig látszik. Amíg a tölcsérhez kapcsolódó örvénylő légoszlop nem éri el a földfelszínt, tubának, amint eléri, tornádónak nevezzük. Utóbbi eset úgy is előfordulhat, ha a földön már látszik például a felkavarodó por, de a felhőből lenyúló tölcsér még láthatóan nem éri el a talajt. Ezért javasolt a felhőtölcsér elnevezés, mely magában foglalja a tuba és a tornádó fázist egyaránt.
Cumulus congestus tuba (Cu con tub) Cumulonimbus capillatus praecipitatio tuba (Cb cap pra tub)

incus (inc)
Előfordulás: Cb felhőzetnél
Magyar elnevezés: üllő
Megjelenés, tulajdonságok: Kizárólag Cumulonimbus esetén előforduló, a felhőzet tetején szétterülő, magasszintű, fátyolos felhőképződmény. Téli időszakban hózáporok is felvehetnek hasonló struktúrát, de ott az üllő jóval alacsonyabban helyezkedik el, illetve esetenként az erősebb szél által a felhőből távolabb sodort virgák hoznak létre üllőszerű struktúrát. Az üllő a zivatar központi részéhez közeledve egyre vastagabb, és ott időnként már gyenge csapadék is hullhat belőle.
Cumulonimbus capillatus incus (Cb cap inc)

murus (mur)
Előfordulás: Cb felhőzetnél
Magyar elnevezés: falfelhő
Megjelenés, tulajdonságok: Többnyire zömök, de időnként hosszabban elnyúló felhőelem. Főként szupercellák csapadékmentes feláramlási alapjához (mezociklonjához) kapcsolódva jelenik meg, de ritkán, átmeneti jelleggel multicellás zivataroknál is kialakulhat. A szupercellákra jellemző erőteljes, örvénylő feláramlás miatt gyakran szemmel láthatóan is határozott forgó és felfelé tartó mozgást végez, miközben a felhő alja folyamatosan egy adott légköri szinten keletkezik a kikondenzálódó nedvesség révén. A falfelhő vége időnként hosszabban elnyúlik az előoldali leáramlás irányába, farokfelhőt (cauda) létrehozva.
Cumulonimbus capillatus praecipitatio murus (Cb cap pra mur) Cumulonimbus capillatus praecipitatio murus tuba (Cb cap pra mur tub)

cauda (cau)
Előfordulás: Cb felhőzetnél
Magyar elnevezés: farokfelhő
Megjelenés, tulajdonságok: A falfelhő (murus) nyúlványa, mely szupercelláknál az előoldali leáramlás felől szívja fel a nedvesebb levegőt (esetenként magát a csapadékot is). Az alapja mindig hasonló magasságban helyezkedik el, mint a falfelhő alja.
Cumulonimbus capillatus praecipitatio murus cauda (Cb cap pra mur cau)

Egyéb és speciális felhők

Az egyes felhőtípusok gyakran átalakulnak egy másikba, illetve időnként speciális körülmények, hatások által kialakuló felhők is megjelenhetnek az égen, melyek egy része emberi tevékenységhez kapcsolódik. Ezek közül néhány már hivatalosan is részét képezi a felhőosztályozásnak, ezek a korábbiakhoz hasonlóan latin névvel is fel vannak tüntetve.

átalakuló felhők / -genitus, -mutatus
Szinoptikus kód (Ac, Sc esetén): Ac6, Sc4
Megjelenés, tulajdonságok: A felhőtípusok többsége képes átalakulni egy másik felhőtípussá, akár fejlődő, akár leépülő stádiumban. Amennyiben ez az átalakulás a felhőzet egy részét érinti csak, illetve a jellege (gomolyos vagy réteges) változik meg, abban az esetben a -genitus szó használatos (például Cumulus-ból Stratocumulus: Stratocumulus cumulogenitus). Amennyiben a felhőzet nagy részét vagy egészét érinti a változás, és eközben a jellege nem változik, a -mutatus szó használatos (például Altostratus-ból Nimbostratus: Nimbostratus altostratomutatus).
Altostratus opacus nimbostratomutatus (As op nsmut) Stratocumulus stratiformis cumulogenitus (Sc cugen)

füstfelhő / flammagenitus
Előfordulás: Cu és Cb felhőzetnél
Megjelenés, tulajdonságok: Nagyobb tűzek vagy vulkánkitörések esetén keletkező felhő, melynek színe világosabb, mint a füst, a széle és a teteje fehéres. Mivel a tűz jelentős hőforrás, erősebb feláramlásokat biztosít, ezért a füsttel együtt emelkedő vízgőz bizonyos légköri szintet elérve kikondenzálódik, és felhő keletkezik. Ezek általában gomolyfelhők, de esetenként - például kiterjedt erdőtüzek és eleve labilis, nedves légköri viszonyok esetén - akár zivatarfelhő is kialakulhat. Ez a csapadékkal segíthet enyhíteni a tüzet, ugyanakkor a villámcsapások akár újabb tűzfészkeket generálhatnak. Erősebb vulkánkitöréseknél a kitörés energiája általában nagy magasságokig, esetenként a sztratoszféráig emeli a kialakuló füstfelhőzet tetejét, amit ez esetben gyakran kísér villámtevékenység, illetve hamueső. A füstből képződő felhőkre a korábbi Pyrocmulus/Pyrocumulonimbus elnevezések is használatosak.
Cumulus humulis flammagenitus (Cu hum flgen)

erdőpára / silvagenitus
Előfordulás: St felhőzetnél
Megjelenés, tulajdonságok: Többnyire kiterjedtebb erdőségekben, az aktuálisan hulló vagy korábbi csapadék növényzet általi párologtatása révén kialakuló felhőfoszlányok. Nagy nedvességtartalom, illetve a hegyvidékeknek ütköző szél emelő hatása révén olykor nagyobb mennyiségben is megjelenhet. A köznyelvben gyakran a "pipál az erdő" kifejezést használják az ilyen felhők megjelenésekor.
Stratus fractus silvagenitus (St fra sigen)

emberi közreműködéssel kialakuló felhők / homogenitus, homomutatus
Megjelenés, tulajdonságok: Emberi tevékenység következtében kialakuló felhők, melyet két csoportra lehet osztani:
  • Gyárkémény-felhő: alacsony szinten alakul ki, hasonló mechanizmussal, mint a füstfelhő, de ebben az esetben a felhő kisebb méretű (Cumulus humilis homogenitus / mediocris homogenitus).
  • Kondenzcsík: magasszintű felhő, melynek alakját, illetve fennmaradási idejét a magassági szél- és nedvességi viszonyok határozzák meg. Alacsony nedvesség esetén a csíkok hamar eltűnnek, míg ellenkező esetben akár több órán keresztül is fennmaradhatnak, még akkor is, ha hagyományos pehely- vagy fátyolfelhők nem, vagy csak kis mennyiségben látszanak az égen. Turbulens áramlási viszonyok esetén a kondenzcsíkokon örvények jelenhetnek meg, vagy maguk is kisebb, örvénylő darabokra eshetnek szét (Crow-instabilitás). A tartós kondenzcsíkokat a magassági szelek gyakran szétforgácsolják, így néha egészen különleges alakú, illetve idővel egyre kiterjedtebbé váló példányokat is megfigyelhetünk. Bizonyos idő elteltéve pedig a kondenzcsíkok hagyományos pehelyfelhőkké is átalakulhatnak (homomutatus). Amennyiben a kondenzcsík megfelelő pozícióban helyezkedik el a Naphoz képest, irizálás, illetve halójelenség is kialakulhat rajta. Kondenzcsíkok esetén a latin elnevezésnél csak a homogenitus elnevezés szerepel, átalakult pehelyfelhő esetén viszont annak altípusa (általában fibratus vagy floccus) is.
Cirrus homogenitus (Ci hogen) Cirrus floccus homomutatus (Ci flo homut)
Cirrus homogenitus / Crow-instabilitás (Ci hogen)

patkóörvény
Előfordulás: Cu felhőknél
Megjelenés, tulajdonságok: Patkó alakú, tölcsérszerű, keskeny, görbült felhő. Nagy szélnyírású helyzetekben, általában hidegfrontok környezetében/mögött alakul ki. Jellemzően rövid ideig látható. Magassága szerint a gomolyfelhőkhöz kapcsolható, de hivatalos besorolása nincs.
Patkóörvény

gyöngyházfényű felhő
Megjelenés, tulajdonságok: A sztratoszféra alsó részén kialakuló felhő, mely megjelenésében Cirrocumulus lenticularis-hoz hasonlít, de annál jóval magasabban helyezkedik el. Gyakran intenzív, színgazdag irizálás kíséri még a Naptól távolabb elhelyezkedve is (ám megemlítendő, hogy az interneten róla fellelhető fotók nagy része túlszaturált). Létrejöttéhez -80 °C alatti hőmérséklet szükséges, mely jellemzően a sarkvidéki területek felett fordul elő a téli időszakban, emiatt poláris sztratoszférikus felhőknek is nevezik. Ritkábban, amikor a sarki poláris örvényben nagyobb zavarok keletkeznek, a megfelelő hőmérsékletű területek délebbi földrajzi szélességeket is elérhetnek, így például 2016. február 1-jén hazánkból is nagy eséllyel ez a felhő volt látható (a második fotón látható, hogy a kondenzcsíknál magasabban helyezkedik el).
Bekarikázva a feltételezett gyöngyházfényű felhő, mellette irizáló Cu hum A feltételezett gyöngyházfényű felhő kora este, már naplemente után

éjszakai világító felhő
Megjelenés, tulajdonságok: A mezoszféra felső részén, 80-90 km magasan kialakuló felhő, mely általában fátyolos, gyakran sávos vagy hullámos megjelenésű. A sarkvidéki területek felett jön létre a nyári időszakban, de többször megjelenhet a délebbi területek, így Magyarország északi égboltján is. Naplemente után vagy napkelte előtt látható, amikor már éri őket a napfény, de az ég és a hagyományos felhők még sötétek, innen ered a világító elnevezésük.
Éjszakai világító felhő

Szinoptikus felhőatlasz

A hagyományos szinoptikus észlelési gyakorlatban egy egyszerűsített felhőosztályozás használatos, mely a felhőalap magassága szerint három szinten 9-9 különböző felhőtípust különít el, kóddal meghatározva. Az alábbi táblázat ezeket tartalmazza, az adott felhőtípusra mutató hivatkozással (amennyiben az specifikus), illetve a szinoptikus térképeken használatos jelölésükkel.

kódszám felhőalap szintje alacsony
(< 2500 m)		 jelölés középmagas
(2500-6000 m)		 jelölés magas
(> 6000 m)		 jelölés
1 Cu1
Cu hum		 As1
As tr		 Ci1
Ci fib
2 Cu2
Cu med		 As2 / Ns2
As op / Ns		 Ci2
Ci spi
3 Cb3
Cb cal		 Ac3
Ac tr		 Ci3
Ci spi cbgen
4 Sc4
Sc cugen/cbgen		 Ac4
Ac len		 Ci4
Ci un / felvonuló Ci
5 Sc5
Sc str		 Ac5
felvonuló Ac		 Cs5
felvonuló Cs 45° alatt
6 St6
St neb		 Ac6
Ac cugen/cbgen		 Cs6
felvonuló Cs 45° felett
7 St7
St / Cu fra		 Ac7 / Acs
Ac du / As réteg és Ac		 Cs7
8 okta Cs
8 Sc8 / Cu8
Cu és Sc különböző szinten / Cu con		 Ac8
Ac flo / cas		 Cs8
nem felvonuló Cs
9 Cb9
Cb cap		 Ac9
kaotikus középmagas felhőzet		 Cc9
Cc

Kódolási szabályok:

Saját fotókat felhasználva készítette: Hérincs Dávid (Zivipötty)