Bevezetés:
A nyomokban még téli időjárást is tartalmazó január után február rekordmeleg időt hozott, a hónap középhőmérséklete 7,5-8 °C körül alakult Vas vármegyében, ami még a márciusi átlagos havi középértéket is 1,5-2 °C-kal meghaladta, a februári átlagnál pedig 6-7 °C-kal(!) volt magasabb. A meleg idő pedig márciusban is folytatódott, így ez a hónap is példátlanul melegnek bizonyult 9-10 °C közötti havi középhőmérséklettel, ami 3-4 °C-os pozitív anomáliát jelentett a sokéves átlaghoz képest. A maximum-hőmérséklet március 20-áig ugyan a február nagy részéhez hasonlóan 14-15 °C körül alakult, de az éjszakák általában enyhébbek voltak. Csupán egy-két napon csökkent kevéssel 0 °C alá a hőmérséklet, erősebb fagy pedig csak 20-án reggel fordult elő, akkor több helyen -3, -4 °C köré hűlt a levegő. A hónap utolsó harmada melegebb idővel telt, 23-án sokfelé elérte, 30-án és 31-én pedig meghaladta a csúcshőmérséklet a 20 °C-ot. A meleg mellett a február száraz időt hozott, mely kedvezett a korábbi belvizek visszahúzódásának, egyedül a 11-ei mediterrán ciklonból hullott kiadós eső. Márciusban szintén egy 11-én érkező mediterrán ciklon produkálta a legnagyobb napi csapadékösszegeket, de azon kívül többször is mérhettünk még jelentősebb, 5-10 mm körüli csapadékot, 16-án és 24-én pedig helyenként már az első zivatarok is kialakultak.

Ízelítő a nyárból, szaharai porral:
Március 25-én egy nagy kiterjedésű, több-középpontú ciklonrendszer jött létre Nyugat-Európa felett, mely több napig a térségben vesztegelt. Ennek frontjai és peremciklonjai messze délre nyúltak, egészen Észak-Afrika fölé, így azok áramlási rendszerében délnyugat felől több hullámban nagy mennyiségű szaharai por és homok indult meg Európa felé, mindemellett pedig a ciklonrendszer előoldalán jelentős melegedés zajlott le Közép- és Kelet-Európában, több helyen is nyárias magasságokba emelve a hőmérsékletet. Vas vármegyében március 30-án és 31-én már 10 °C felett alakultak a minimumok, a csúcsértékek pedig elérték a 22-24 °C-ot, a többször megerősödő délnyugati szél azonban némileg rontotta a hőérzetet. Az ország más részén ezen a két napon már többfelé előfordult nyári nap (Tmax >= 25,0 °C). A korai nyár azonban április 1-jén járatta csak igazán a bolondját velünk, ekkor már megyénkben is 25 és 28 °C között alakultak a maximumok, az Alföldön és a Dél-Dunántúlon pedig 29-30 °C is előfordult.

Az erőteljes délnyugati áramlással március 30-án a korábban említett szaharai homok és por első jelentősebb hulláma is megérkezett fölénk. Ekkor a déli, délutáni órákban átmenetileg nagyobb mértékben megnőtt a 10 µm alatti részecskeátmérőjű szálló por (PM10) koncentrációja, Szombathelyen néhány órára meghaladta a 100 µg/m³-es értéket is, a homok pedig nagyobb mértékben rontotta a látástávolságot, valamint halvánnyá tette az égboltot. Az esti órákban az alacsonyabb légrétegekben átmenetileg javult a légszennyezettség (és a látástávolság), de a légkörben továbbra is sok homok maradt. Ezt főként naplementekor látszódott látványosabban: akkor csak egy-két kósza gomolyfelhő volt az égen, azonban úgy tűnt, mintha a Nap egy vastag fátyolréteg mögött nyugodna, amely már a horizont elérése előtt teljesen kitakarta. A szombathelyi mérőállomás adatai alapján 31-én ismét többször megközelítette, este átmenetileg át is lépte a PM10 koncentráció a 100 µg/m³-t, majd április 1-jén estig szinte folyamatosan emelkedett, és kora este már 200-220 µg/m³ között alakult, ami jelentős levegőminőség-romlásnak számít (a 24 órás átlag egészségügyi határérték 50 µg/m³). Éjszaka viszont egy hidegfront érkezett, melyet északiasra forduló szél és jelentős, 10-15 mm körüli csapadék kísért, így másnap reggelre teljesen kitisztult a levegő.

Egyházasrádócon is nyári napot regisztrálhattunk 1-jén, 25,4 °C-os maximummal. Ez 2021-gyel holtversenyben a legkorábbi nyári napnak számít a 2007-től zajló mérésekben. A 18 éves időszakban az első nyári nap átlagosan április 26-án következett be, ám az egyes évek között meglehetősen nagy a szórás. Gyakoribb volt, hogy már áprilisban elérte vagy átlépte a csúcsérték a 25,0 °C-ot, de néhány hűvösebb tavaszon erre csak májusban, esetenként a hónap utolsó harmadában került sor. Így például 2019-ben május 26-án, ami ráadásul akkor az egész tavasz egyetlen nyári napja volt. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy sok évben már néhány nappal vagy héttel korábban (a májusi esetekben akár áprilisban) is előfordult "kerekített" nyári nap, azaz 24,5 °C és 24,9 °C közötti maximum-hőmérséklet. Az első nyári nap leggyakrabban 25-26 °C-os csúcsértéket hozott, de például 2012-ben az április végi erős melegedés révén 28-án 28,4 °C volt a maximum-hőmérséklet (az előző napon viszont 24,9 °C), és akkor másnap már az első - egyben mind ez idáig a legkorábbi - hőségnap (Tmax >= 30,0 °C) is összejött 30,1 °C-kal.

Átmeneti lehűlések, visszatérő nyárias napokkal:
A hidegfront mögött két napra jelentősebben visszaesett a hőmérséklet, 2-án és 3-án délután megyeszerte 16-18 °C közötti értékeket mérhettünk, míg 3-ára virradóan sokfelé 5 °C alá hűlt a levegő, a fagyzugosabb őrségi és vendvidéki völgyekben, illetve a Pinka völgyében néhol gyenge fagy is előfordult. A magasban érkező hideg 2-án labilizálta a légkört, így kora délután Szombathely és Sárvár környékén záporok, később pedig Vas és Zala határvidékén, majd Körmend és Vasvár térségében zivatarok is kialakultak. Utóbbiakat több helyen kísérte jégdara vagy kisebb jégeső, de ez a tavaszi időszakban nem meglepő, mivel ilyenkor alacsonyabban helyezkedik el a fagyhatár, és a kisebb jégszemeknek nincs idejük elolvadni a leérkezésük előtt. Ezek a záporok, zivatarok általában már nem okoztak számottevő csapadékot, de kis területen előfordulhattak 5-10 mm-es összegek.

Április 4-étől egy, a Brit-szigetek térségében elhelyezkedő ciklonrendszer előoldalán újból délnyugatira fordult felettünk az áramlás, és fokozatosan visszatért a nyárias meleg. Aznap már sokfelé 20 °C fölé emelkedett a hőmérséklet, 6-ától 9-éig pedig jellemzően 25 és 29 °C közötti maximumokat mérhettünk, a legmagasabb értékeket 7-én és 8-án. 10-én északnyugatról egy gyengülő hidegfront érkezett, mely csapadékot nem okozott, de egy napra jelentős lehűlést hozott. Délután a legmelegebb órákban is csupán 15-16 °C körül alakult a hőmérséklet, a sokfelé megerősödő, időnként viharossá fokozódó északi szél pedig tovább rontotta a hőérzetet. Másnap azonban már melegedés kezdődött, több helyen elérte a maximum a 20 °C-ot, 13-ától 15-éig pedig ismét sokfelé összejött a nyári nap. A legmelegebb 14-én volt, amikor egy közeledő hidegfront előterében az Alpokon átbukó nyugatias szél főnös hatást idézett elő a hegység délkeleti oldalán, így például Burgenland és Stájerország déli részén helyenként 30-32 °C-ot is mért az osztrák meteorológiai szolgálat (GeoSphere Austria). Ennek és a sok napsütésnek köszönhetően Vasban 29-30 °C körül alakultak a maximumok, vagyis itt is több helyen meglett az év első hőségnapja, azonban kizárólag amatőr meteorológiai állomásokon, a hivatalos (HungaroMet) állomásokon nem. Másnap kora délután a front előtt még 24-28 °C-ot mérhettünk, a délután második felében viszont megkezdődött a lehűlés, mellyel végérvényesen véget ért a korán jött nyár - olyannyira, hogy 16-án délután az esős időnek is köszönhetően megyeszerte több, mint 20 °C-kal hidegebb, csupán 4-6 °C volt, az Írott-kőn pedig havazott.